Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KISS ATTILA (Fidesz):
1263 ELNÖK (Harrach Péter) : Schvarcz Tiboré a szó. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ma az ellenzéki képviselők állandóan azt mondják, hogy a fogla lkoztatás bővítése a legfontosabb, ennek megfelelően csökkenteni kell az élőmunkára jutó adó- és járulékterheket. Ezt az őszi adótörvény elfogadásakor megtettük, ennek értelmében július 1jétől a minimálbér kétszereséig 3 százalékkal csökkent a járulék, és a tételes egészségügyi hozzájárulást is megszüntettük. Ez azt jelenti, hogy az Egészségbiztosítási Alap bevételei jelentősen csökkentek. Január 1jétől minden fizetési kategóriában megszűnik a teho, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, és 3 száz alékkal csökken a befizetett járulék. A másik dolog, amitől hangos ma a közvélemény, hogy több pénzt kell adni az egészségügynek. A válság következtében köztudott, hogy csökkent a foglalkoztatottság mértéke, és a másik pedig az, hogy a befolyt járulékkiesé st valamilyen módon pótolni kell. Tehát a járulékcsökkentés, a lecsökkent foglalkoztatás azt eredményezte, hogy az Egészségbiztosítási Alap bevételei jelentősen lecsökkentek. Ennek orvoslására a most tárgyalandó törvényjavaslatban a kormány a szolidaritási járulékot - amit eddig is fizetett az eltartottak, nyugdíjasok, gyerekek után - megemelte, duplájára emelte, 311 milliárd forint helyett 611 milliárd forintot fizet szolidaritásként a költségvetés az Egészségbiztosítási Alapba adó- és járulékterhekből. Ez azzal magyarázható, hogy a biztosítási elvünk szolidarisztikus, tehát mindenki után valakinek kell fizetni járulékot. A másik pedig: a kormány úgy döntött, hogy a nyugdíjas vállalkozók és az eltartott hozzátartozók után fizetett járulék nagyságát is megem eli, az eddigi 4500 forint helyett 4950 forintot kell fizetni. Ezzel a két lépéssel mintegy 611 milliárd forint kerül be az Egészségbiztosítási Alap kasszájába, tehát biztosított a kieső járulékok nagysága. Ennek a jelentőségét már itt az előttem szólók tö bbször elmondták, ezáltal több pénz jut a biztosítási alapba, és az egészségügyi szolgáltatások fizetése biztosított. A törvényjavaslat foglalkozik ezen belül az Országos Gyógyszerészeti Intézet díjmeghatározásával is, ugyanis a korábbi törvények az Ország os Gyógyszerészeti Intézetnél befolyó díjakat a járuléktörvény hatálya alá helyezték. A Gyógyszerészeti Intézet nemzetközi összehasonlításban lényegesen kisebb költséggel végzi azokat a klinikai vizsgálatokat, mint más intézetek, ezeket zömmel vállalkozói tevékenységben végzi. Ezáltal a törvénymódosítással lehetővé válik az Országos Gyógyszerészeti Intézet költségvetésének rendezése, így a Gyógyszerészeti Intézet a nagyszámú vizsgálat kapcsán többletbevételhez jut, és ezáltal javulhat a gazdálkodása. A mási k, amivel még foglalkozik ez a törvényjavaslat, a felügyelőbizottságok kérdése. Számos kórház, amely költségvetési intézményként működik zömmel, szintén felügyelőbizottságokat tart fenn, még azok a kórházak is, amelyek már valamilyen gazdasági társasággá á talakultak. Indokolt szabályozni a felügyelőbizottságok nagyságát a kis és közepes, illetve a súlyponti kórházak vonatkozásában is, beleértve ezeknek a felügyelőbizottsági tagoknak a díjazását is. De ez nemcsak az egészségügyi intézmények felügyelőbizottsá gait szabályozza, hanem szabályozza az összes, más vállalkozási és költségvetési formában működő felügyelőbizottsági tagok számát, illetve azoknak a javadalmazását is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kiss Attilának adom meg a szót. (11.50) KISS ATTILA (Fidesz) :
