Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
1249 képvi selő úr is, ez megfelel a költségvetés számainak, hiszen vannak olyan tételei is az egyházi támogatásnak, például az ingatlanok után járó járulék, amely szabadon felhasználható forrása az egyházaknak, amely viszont növekszik a korábbi megállapodásoknak meg felelően. Köszönöm képviselő úrnak azokat a szavait, amelyeket a vatikáni megállapodásról mondott. Valóban, amit képviselő úr mondott, a vatikáni megállapodás ezt a modellt, a 0,5 százalékkal való kiegészítést tartalmazta, azt is csak 2005ig hatályosan. Ú gyhogy azok a képviselőtársaim, akik a korábbi vitában arról meséltek - arról beszéltek, bocsánat, bár nem volt véletlen az elszólás , hogy 14 ponton sérti a benyújtott javaslat a vatikáni megállapodást, ezek leginkább a meseszámok iránti lelkesedésüknek és elkötelezettségüknek adtak csak tanúbizonyságot, tudniillik, hogy a 14 az két hétfejű sárkány fejszáma, mert egyébként semmilyen érvet nem mutattak arra, hogy hol sérti a vatikáni megállapodást ez a törvényjavaslat. Kétségkívül ez itt forráscsökkenést j elent. Ugyanakkor azt el szeretném mondani, hogy a kormány határozott szándéka az, hogy amikor a források ezt lehetővé teszik, akkor visszaállítja az 1+1es támogatási rendszert. Azt gondoljuk, hogy ez egy szerencsésebb, jobb modell, hiszen az egyházak saj át vonzóképességét is mutatja az, hogy milyen módon tudnak 1 százalékos felajánlásokat megnyerni. El kell mondanom, hogy ezen a területen az elmúlt évben, amikor ebben érdekeltség volt, minden egyház nagyon komoly erőfeszítéseket tett és eredményeket ért e l. Azt gondolom, hogy ez egy jó intézkedés, egy jó megoldás. Hasonlóképpen érdemes azt is megemlíteni, hogy van egy másik olyan rendelkezése a törvényjavaslatnak, ami az egyházakat is érinti. Ez azt a kérdést rendezi, hogy mikor kell az önkormányzatnak hel ytállnia az egyházak számára biztosított kiegészítő normatíváért. Világossá teszi, hogy ha egy létrejövő egyházi intézmény az önkormányzattól veszi el a feladatot, az önkormányzattól kap feladatot, akkor természetesen ennek a többletköltségét nem a költség vetés fedezi, hanem az önkormányzat. (Dr. Hoppál Péter: Az állam!) Képviselőtársunk közbekiabálja, hogy az állam, de téved, mert az önkormányzat… (Dr. Hoppál Péter: Nem elveszi, átadja.) Bocsánat, azt mondtam, hogy átveszi. Bocsásson meg, ebben akkor ponta tlanul fogalmaztam. Ha átadja, akkor természetesen eddig is egyértelmű volt a jogi helyzet. Szóval, ha az önkormányzattól kap feladatot az egyház, vagy vesz át az egyház feladatot, ebben az esetben az önkormányzatnak nyilván kevesebb kiadása van, hiszen ez eknek a gyerekeknek az oktatásáról nem ő gondoskodik mostantól kezdve, és egy ideig ezt a kiadást az önkormányzatnak is kell megfizetnie. Végül hadd utaljak arra, hogy a törvényjavaslat számos ponton tartalmaz jogszabályalkotási felhatalmazást annak érdek ében, hogy az oktatási miniszter - ahogy eddig is a számos kérdését - jogszabályban szabályozhassa, azonban szemben néhány újságban megjelent hírrel, ez nem valamifajta újdonságot vagy új feladatmegosztást jelent. Hadd beszéljek három kritikus kérdésről! Az első kérdés az - erről korábban volt szó a parlamentben, többen tévednek , hogy a hazai forrásból történő továbbképzési összegeket pótló uniós források esetében a forrás eltűnik, a kötelezettség megmarad. Ez nem így van. A törvényjavaslat tartalmazza a z oktatási miniszternek azt a felhatalmazását, ahol meghatározhatja a továbbképzés módjait, és módjában áll meghatározni azokat a formákat, ahol a továbbképzési kötelezettség központi forrás híján is teljesíthető anélkül, hogy ez az önkormányzatnak vagy a pedagógusnak többletterhet jelentene. A második kérdés a művészetoktatás kérdése. Akkor lehet a művészetoktatás tekintetében eltekinteni vagy mérsékelni a térítési díj lehetőségét - hozzátenném: ez lehetőség, de nem akarjuk az önkormányzatokat lehetetlen h elyzetbe hozni , erre akkor van mód, ha az Országgyűlés a költségvetésben többletforrást biztosít a művészetoktatásra. Végül a harmadik eleme, hogy mi az, ami nincs benne a törvényben. Nincs benne, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslatban sem az in gyenes iskolai étkezés szűkítése, sem az iskolai étkezés térítési díjainak megemelése. Ezt azért mondom el önöknek, mert önök arról beszélnek öt
