Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
122 stratégiaalkotás lassan felzárkózik az új alkotmány megalkotásához, az arról szóló gondolkodáshoz szükséges szintidőhöz. Tisztelt Hö lgyeim és Uraim! Az, hogy félvállról kezelték az ifjúságot, nemcsak a dokumentumok előkészítésén látszik, hanem az ifjúság állapotán, a fiatalok állapotán. A rendelkezésre álló legfrissebb kutatás, az “Ifjúság 2008” riasztó képet tár elénk. A magyar fiatal ok 80 százaléka úgy érzékeli, hogy az elmúlt évek során romlott az általános életszínvonal, s csupán 7 százalékuk tapasztal javulást önnön és családja környezetében. Még beszédesebb, hogy relatív többségük az elkövetkező időszakban sem bízik kedvező változ ásban. 38 százalékuk saját, 47 százalékuk pedig az ország helyzetében is további visszaesésre számít. Hazánkban 420 ezer fiatal él a szegénységi küszöb alatt, s közel kétszer ennyien akadnak, akiknek mindennapi életszínvonala nem éri el a létminimumot. A t ársadalmi mobilitás hiánya általános, az egzisztenciális nehézségek ma tehetséges fiatalok tízezrei számára teszik lehetetlenné a feljebb jutást. Nem kevésbé fontos a munkavállalás ügye. A diákok 51 százaléka ma kedvezőtlennek vagy nagyon kedvezőtlennek ér tékeli esélyeit a munkaerőpiacon. Aligha beszélhetünk oktalan pesszimizmusról. A magyar fiatalok foglalkoztatottsága európai uniós összehasonlításban is alacsony. Egyre többen töltenek be képzettségük alatti munkakört, s napjainkra minden negyedik fiatal m unkanélküliként kezdi a pályafutását. A fenti problémagócok közül számosat magában foglal a nemzeti ifjúsági stratégia. Azt kell mondanom, hogy miközben a koncepció támogatható elemeket is tartalmaz, legfőbb gyengesége fölött nem hunyhatunk szemet. A kormá ny elkésett vele, nem kicsit, nagyon. Hét szűk esztendő, az ifjúságpolitikát mostohasorba taszító kormányzás után a kabinet maga sem várhatja el, hogy szándékait komolyan vegyük. A 24. órában vagyunk. A magyar fiatalok ügyének rendezése, körülményeik és ki látásaik javítása, tudatos életvitelük ösztönzése mégis a következő kormány feladata lesz, a következőé, mert az eggyel rá következő idején már valóban késő lenne. Nagy hiba volt az elmúlt hét év semmittevése, hiszen felnőtt egy nemzedék, egy elfelejtett n emzedék. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Rétvári Bence képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. RÉTVÁRI BENCE , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Ház! A stratégiából nagyon sok részt önök már idéztek, nem szeretnék én se közhelyeket pufogtatni itt a következő percekben, de azért pár kérdést hadd mondjak el ezzel a dokumentummal kapcsolatban; egyrészt, hogy mit érhet egy olyan strat égia, amelyik teljességgel ideológiamentességre törekszik, és a végrehajtásra semmiféle garanciát nem tartalmaz. Mind a dokumentum, mind az államtitkár úr az expozéjában valahogy balanszírozni próbált az értéksemlegesség, ideológiamentesség témakörében, de ez valamelyest a szavakkal való játék. Ha az egész dokumentumot végigolvassuk, nem látjuk, hogy mi lenne az az él, amire kifut, nem látjuk, hogy mi az a tulajdonképpeni cél, értékvállalás, ami mentén egy hosszú távú jövőképet, egy 15 éves jövőképet a fiat alokról el tudunk képzelni. A másik része pedig nyilván a végrehajtása. A korábbi időszakban indikátorok sora volt a dokumentumban, még talán egy évvel ezelőtt is, meg akár fél évvel ezelőtt is, amely konkrét feladatokat jelentett. De nem voltak mögötte se mmiféle költségvetési források, olyasfajta bevételek, amelyek megjelölik, hogy bizonyos típusú adóbevételek, bizonyos típusú járulékbevételek, bizonyos típusú bírságbevételek egy az egyben visszaforgatandók az ifjúság valamilyen céljára, és egy az egyben h osszú távon fedezetet kínál a fiatalok számára fontos állami vagy önkormányzati funkciókra. (10.40)
