Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1194 Tehát sürgősen elvárható a kormánytól, hogy még ebben a ciklusban, sőt ebben az e sztendőben terjessze elő azt a törvényjavaslatot, amely ezt a kérdést megoldaná, a párt- és kampányfinanszírozást rendezné. Én név szerinti szavazást rendelnék el, vagy kérnék ebben az ügyben, és akkor mindenki álljon ki, vállalja az arcával, hogy kinek jó a hazudozás, kinek jó ez a helyzet, vagy ki szeretne ezen változtatni. A másik ilyen ok a közbeszerzések rendezetlensége volt. Mindnyájan megtapasztaltuk, hogy néhány héttel ezelőtt 56 milliárd forinttól esett el a 4es metró beruházása. 11 pályázatot vet ett vissza vagy küldött vissza az Unió, amely nem felelt meg az előírásoknak. Mindegyik visszautasításnak egyetlenegy oka volt: az összes szereplőt kizárták, egyet hagytak meg, természetesen nem azt, amelyik a legjobb pályázatot nyújtotta be. Tudok olyan p ályázatról, olyanok meg a metró sínlefektetési projektjét, akik életükben még egy méter sínt nem raktak le. A válasz az volt a kérdésre, hogy 150 évvel ezelőtt, amikor a vasutat elkezdték építeni, akkor sem volt semmiféle gyakorlat, a sínek meg a helyükön vannak. Ez több mint arcátlanság, ez több mint pofátlanság. Ezt csak azért mondom, mert most a számokról beszélünk. A költségvetés a számok törvénye, a racionalitás törvénye. De van ennek egy másik dimenziója is, és hogyha a másik dimenzióban nem történik változtatás, ha a morális deficitet nem számoljuk fel, ha nem tudunk egyezségre jutni, bármely oldalán ülünk a parlamentnek, akkor a költségvetési törvény önmagában nem fogja tudni feloldani azt a helyzetet, amelyet egyfelől intellektuális, másfelől morál is deficit idéz elő, okoz, teremt meg. A következő dolog, ami nagyon fontos lenne, hogy minél előbb csatlakoznunk kellene az eurózónához. Erre a kormányok ígéretet tettek, a feltételeket viszont nem teremtették meg. Most úgy tűnik, hogy ebben egység van, h iszen ennek a költségvetési törvénytervezetnek az egyik fő motívuma az, hogy a hiány csökkentésével a kritériumok közül a hármas rendszer legalább egyikét teljesíteni tudjuk, és közelítünk az előírások felé. A másik párt viszont azt mondja, hogy ő hiányt a kar növelni; ha hiányt akar növelni, akkor egyre távolabb kerülünk az euró bevezetésétől. Egyensúlyt kellene teremteni, meg kellene találni a közös pontot, mert az eurózónához való csatlakozás csak összefogással teremthető meg. Ezt, azt hiszem, minden norm ális magyar ember látja; ideje lenne, hogy ne csak a normális magyar emberek, hanem a magyar politikai elit itt ülő része is a magáévá tegye ezt. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Józsa Istváné a szó ké t percben. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt hiszem, Herényi Károly képviselő úr nem biztos, hogy elég figyelmesen olvasta el ezt a költségvetési előterjesztést, ugyanis a növekedés forrásaira, a versenyképesség javítására nem keve sebb, mint 900 milliárd, 920 milliárd forint szerepel ebben a költségvetésben - természetesen az uniós forrásokkal együtt, mert ez így áll rendelkezésre. Azon kívül az adórendszerünk, az adóztatásunk egy elég jelentős fordulatot vett: január 1jétől kezdve a személyi jövedelemadó gyakorlatilag egykulcsossá válik. A személyi jövedelemadót fizetők több mint 90 százaléka 17 százalék személyi jövedelemadót fog fizetni. Ez azt jelenti, hogy az átlagkeresetre vetítve mindenki olyan másfél havi fizetéssel többet t ud hazavinni, emellett a munkáltatók terhei is érezhetően csökkennek. Én azt hiszem, hogy aki itt volt a vita egészében, mint például Tállai képviselő úr, és volt alkalma megismerni valamennyi érvünket a költségvetés mellett, az már tisztában van azzal, ho gy ilyen módon meg lehet alapozni egy növekedést, tehát válságidőszakban, amit TuriKovács Béla képviselőtársam is említett a Trianon utáni időkről, az infrastruktúra fejlesztése alapvető fontosságú, hogy lehetőséget teremtsünk aztán a piaci működésre, hog y serkenteni tudjuk a befektetéseket.
