Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
1173 Az ötödik megjegyzésem úgy hangzik, hogy a 2011es európai uniós soros elnökség ka pcsán a költségvetési törvény a Külügyminisztérium fejezetében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek a soros elnökséggel kapcsolatosak, odatelepíti azokat a pénzeket, amelyekből a teendőket el tudjuk látni. Kérdezem én, nem lennee célszerűbb, tekin tettel arra, hogy nagy valószínűséggel olyan magyar prioritásokat fogunk meghatározni, megfogalmazni, amelyek jó része, akár az éghajlat védelméről, akár a vízzel kapcsolatos stratégiai dolgokról beszélek, a környezetvédelmi tárcát fogják érinteni; nem len nee tanácsosabb a környezetvédelmi tárcánál feltüntetni a pénzek egy részét, hogy az a felkészülést jobban szolgálhassa. Végezetül az utolsó megjegyzésem egy pozitív megjegyzés lesz. 2009hez képest mondok egy pozitívumot is: a személyi jövedelemadó 1 szá zalékát lehet majd parlagfűmentesítési célokra felajánlani; igaz, ezt a pénzt majd csak 2011ben lehet felhasználni, hiszen 2010ben folyik be. Ezen indokok alapján a KDNPfrakció ezt a költségvetést nem tudja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Tap s a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Jánosi György képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem egyszerű, sőt nehéz az a költségvetés, aminek tervezetét most itt a Házban vitatjuk. Nehéz, mert vitathatatlanul takarékossági kényszereket, elvonásokat és bizonyos területeken megszorításokat tartalmaz. Nem csoda. Hiszen az államháztartás is úgy van, mint a családi kassza, hogy ha csökkennek a bevételek, akkor bizony végig kell gondolni a kiadásokat is. (14.50) Egy államháztartási rendszerben, ha fenn akarjuk tartani a költségvetés egyensúlyát, a csökkenő bevé telek mellett nem lehet fenntartani ugyanazt a kiadási struktúrát, ami korábban jellemezte a költségvetést. Hallgatva a vitát, néha az az érzésem, hogy mintha sokan nem vennénk tudomást arról, hogy egy pénzügyivilággazdasági válság kellős közepén ülünk, a minek a hatásai a korábbi előrejelzések ellenére elérték ezt az országot is. Emiatt óhatatlanul csökkentek a bevételek, amelyek felett egy költségvetés gazdálkodhat. De néha, hallgatva a hozzászólásokat, afelől is kételyem támad, hogy valóban együtt akartu ke mind, valamennyien a rendszerváltást. Mert a hozzászólások mindegyike mintha azt mondaná, hogy mindenért az állam a felelős, mindenről az államnak, a központi költségvetésnek kell gondoskodnia. Nem veszünk tudomást néha arról, hogy a teherviselésnek és a felelősségmegosztásnak azért egy demokrácia keretei között van értelme. Sokszor elhangzott az önkormányzatok helyzete. Biztos igaz, biztos igaz, hogy nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, de ez borzasztóan differenciált. Csak egy példát hadd mondja k! A lakóhelyemtől nem messze, egymás mellett él két település, az egyiket Százhalombattának hívják, a másikat Tárnoknak hívják. Egészen más a pénzügyi helyzete, egészen más a felelősségvállalási helyzete, és egészen más a megosztott teherviselő képessége ezeknek a településeknek. De ugyanez igaz lehet a civil világra is. Sokszor előjött már itt a fogyatékkal élők, a mozgáskorlátozottak helyzete. Korábban nagyon sokan kaptunk levelet szeptember 18ai keltezéssel, amely segélykiáltásról szól. Közben lefolyt sok víz a Dunán, közben újabb egyeztetések, tárgyalások voltak, és kiderült, hogy ha beszélünk egymással, a teherviselésből néha ők is ki tudják venni a részüket. Csak egy országos egyesületi vezetőnek akkor nem kell három titkárnőt tartani, nem kell kabin etfőnököt tartani, lehet, hogy nem kell külföldi tanulmányutakat szervezni, lehet, hogy kevesebb nemzetközi konferenciával meg lehet úszni a nemzetközi kapcsolatok romlását. Szóval vannak tartalékok, úgy, hogy egyébként pedig azok a helyi szervezetek, amel yek tényleg
