Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA ZOLTÁN önkormányzati miniszter:
1102 intézmények csökkenése: mínusz 18 százalék. A tartós bentlakásos intézmények csökkenése: mínusz 16 százalék. Az átmeneti ellátást biztosító bentlakásos intézményeké pedig mínusz 15 százalék. Borzasztó, hogy kialakultak intézmények, ezeket fenn kellene tartani, de ez a radikális csökkenés meg fogja sz üntetni az intézményhálózatot, nem beszélve a siketek, a vakok, a gyengén látók helyzetéről - azt hiszem, óriási gondot fog ez a költségvetés maga után hordozni. Bízom benne, hogy ahogy a képviselő asszony fogalmazott, a módosítók esetén fogja esetleg támo gatni. De ha ez a szemlélet marad fenn a kormánypárti oldalról, akkor bízom benne, hogy ezt a költségvetést ön sem fogja elfogadni. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Varga Zoltán miniszter úrnak, képviselő úrnak, MSZP. V ARGA ZOLTÁN önkormányzati miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma már Magyarországon is mindenki tisztában van azzal, hogy a nemzetközi pénzügyigazdasági válság hazai hatása minden itt élő embert és minden magyar szervezetet elér, legyen az a gazdasági, a civil vagy az állami szférában. Akkor, amikor a nemzeti össztermék a gazdasági válság hatására jelentősen csökken, az állami költségvetéssel érintett valamennyi szereplőnek kisebb szelet jut a közös tortából. Az önkormányzati tárca által felügyelt területeket is érinti a kényszerű takarékosság. Mivel a legnagyobb ellenzéki párt az önkormányzati szektor állami támogatásának változásából próbálja magának a legnagyobb politikai hasznot bezsebelni, ezért hozzászólásomban én is elsősorba n erre fogok kitérni. Azt azonban el kell mondanom, hogy az önkormányzati tárca által felügyelt több területen is felelős költségvetési javaslat készült. A panelfelújítások folytatódnak, új lakástámogatási rendszer indult, mintegy 82 milliárd forint uniós fejlesztés várható a turizmusban, minden fontos sportprogramot folytatni tudunk, a tűz- és katasztrófavédelem területén rendelkezésre állnak a források a feladatok végrehajtásához, miközben folytatjuk tovább a tűzoltóságok eszközfejlesztését, és laktanyab eruházási program is indul. A válság hatásait az önkormányzati szektor is megérzi, az önkormányzatoknak is takarékosabb költségvetést kell készíteniük. 2010ben a helyi önkormányzatok hitel nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a beterjesztett javaslat szerint a központi költségvetés 1127 milliárd forinttal járul hozzá. Ez a 2009. évi korrigált bázishoz képest 6,1 százalékos csökkenést jelent, amely kevesebb a GDP két évre eső 7,5 százalékos prognosztizált csökkenésénél. Azt is ki kell emelni, hogy az önkormányzatok részesedése a GDPből jövőre is benne lesz a több mint tíz éve tartó 1213 százalékos sávban. Ahogy azt már a pénzügyminiszter úr is elmondta, a központi költségvetési intézmények jövőre tervezett kiadási főszáma 7 száza lékkal kisebb az ideinél, a kormány tehát nagyobb arányú megtakarítást tervezett saját maga, mint az önkormányzati szektor számára. Fontos elvek a támogatás csökkentésekor, hogy ne fűnyíróelvet alkalmazzunk, hanem a forráskivonás feladatcsökkentéssel járjo n együtt, a forrás biztosítva legyen az előző években vállalt kötelezettségek finanszírozására, az uniós forrást igénybe venni nem tudó kis önkormányzatok kiemelt támogatást kapjanak. A támogatáscsökkenésnek van egy automatikus része, a mintegy 90 milliárd forintot jelentő úgynevezett báziskorrekció, úgy is, mint a járulékcsökkentés hatása, a tételes eho megszüntetése, a tanulólétszámcsökkenésből fakadó hatások, a címzett támogatások 2010es kötelezettségének csökkenése, önkormányzati fejezetből pedig más fejezetbe történő átcsoportosítások. Ugyanakkor vannak kiemelt célok, amelyekre a támogatás növekedését terveztük, ilyen például a közfoglalkoztatás, az “Út a munkához” program plusz 13 milliárd forintja, új gyermekellátások, családi napközi és gyermekfelü gyelet plusz 2 milliárd forinttal, az ingyenes étkeztetés kiterjesztésére a rászoruló hétosztályos tanulókra plusz 500 millió forint, az illetékbevétel visszapótlására 5 milliárd forint az önkormányzatok számára.
