Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9080. szám) határozathozatala - Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, ezért a köztársasági elnök által visszaküldött, az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény zár... - DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
100 kiadtam az alkotmányügyi bizottságnak, és egyúttal felkértem, hogy a zárószavazás szabályainak megfelelően készítse elő. Az alkotmányügyi bizottság benyújtotta ajánlását, amelyet T/1306/15. számon kaptak kézhez. Megnyitom a záróvitát az ajánlásban szereplő 18. pontokra. Kérdezem Herczog László miniszter urat, hogy kíváne 10 perces időkeretben felszólalni. Igen. Öné a szó, miniszter úr. (Zaj. - Cseng et.) DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A szociális partnerekkel szoros érdekegyeztetés alapján kidolgozott, az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, továbbá az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló két törvényjavaslatot az Országgyűlés 2006. december 11én fogadta el, majd ezeket a köztársasági elnök december 28án előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. Az OÉTtörvény az OÉ T jogköreit és összetételét, az ápbtörvény az autonóm ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerét szabályozza. A köztársasági elnök álláspontját osztotta az Alkotmánybíróság is, amely alkotmányellenesnek nyilvánított bizonyos passzusokat az elfogadott törvényekből arra hivatkozva, hogy az OÉT legitimitása nem biztosított, mivel a jogszabályok nem követelik meg, hogy az OÉT munkavállalói oldala a választópolgároknak vagy akár csak a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok alanyainak (Zaj. - Az elnök csen get.) túlnyomó többségét képviselje. Az Alkotmánybíróság elvi álláspontja szerint jogszabály az OÉTet közhatalmi funkciókkal nem ruházhatja fel. Az alkotmánybírósági határozatnak eleget téve a két törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javasla tok így elsősorban az OÉTnek a munka törvénykönyvében jogszabályalkotáshoz biztosított egyetértési jogát tompítják le konzultációs, véleményezési joggá. Emellett az időmúlásra tekintettel a hatálybalépéssel kapcsolatos szabályokat is érinteni kellett a zá rószavazás előtti módosító javaslatoknak. A konzultációs jog meghatározása természetesen nem változtat a kormányzatnak azon az elkötelezettségén, hogy országos és ágazati szinten továbbra is minden fontos kérdésben konzultáljon, lehetőség szerint megegyezé sre jusson a munkáltatók és munkavállalók képviselőivel. (19.50) A különböző érdekegyeztető fórumokon az eddigi gyakorlatot kívánjuk tovább folytatni a kormányzati döntések, jogszabálytervezetek minél szélesebb körű társadalmi megalapozottsága érdekében. K érem, hogy szavazatukkal járuljanak hozzá, hogy az országos és ágazati érdekegyeztetés jogi keretei végre valóban megszülethessenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter ú r. Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Bernáth Ildikó képviselő asszonyt illeti a szó. (Zaj. - Az elnök csenget.) BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm, elnök as szony. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt a parlament 2006. december 11én fogadta el elsöprő többséggel. A köztársasági elnök úr előzetes normakontrollt kért a törvénnyel kapcsolatban, mert úgy ítélte meg, hogy az O rszágos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányos aggályokat vetnek fel. Ezért az alkotmányban rögzített jogkörében eljárva a törvényt 2006. december 28án megküldte az Alkotmánybíróságnak. A köztársasági elnök az Országos Érde kegyeztető Tanács közhatalmi jogosítványait kifogásolta, azaz a jogszabályalkotás során gyakorolt egyetértési jogát, amit a törvény biztosított. A köztársasági elnök szerint, ha egy szervezet közhatalmi jogosítványt kap, akkor e szervezetnek demokratikus
