Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - Hirt Ferenc (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Hogyan lehet gyógyászati segédeszközök nélkül élni?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter:
33 annyit szoktak mondani, hogy hatékonyabb lett a rendszer, kiszűrtük a potyautasokat, ezért már kevesebb pénzből is képes ellátni a rászorulókat. Tisztelt Miniszter Úr! A tények azonban egészen má st mutatnak. Az ellátásban részesülők száma közel 60 százalékkal csökkent, a 2005. évi 280 ezer főről 111 ezerre. Ennyi potyautas nem lehetett a rendszerben. Az egyre fogyó jogosultak egyre többet fizetnek. A betegek térítései a forgalmazók árjelentései al apján a 2005. évi nulla forintról 2007ben már 141 millió forintra emelkedtek. Az Állami Számvevőszék kérdőíves betegelégedettségi felmérése szerint 48 százalékos arányban fordult elő, hogy közgyógyellátottaknak is térítést kellett volna fizetniük gyógyász ati segédeszközök kiváltásakor, de fizetésre mindössze csak mintegy 24 százalékuk volt képes. Az érintett betegeknek csak 60 százaléka tudott hozzájutni a szükséges gyógyászati segédeszközökhöz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az analóg hallókés züléken át az ortopéd cipőkig csökkent az állami támogatás mértéke. Mindezekre tekintettel kérdéseim a következők. Ön szerint hogyan él az a 40 százalék, aki nem tudott hozzájutni megfelelő segédeszközökhöz? Ön szerint hány embernek romlott az egészségi ál lapota azért, mert nem tudott hozzájutni gyógyászati segédeszközökhöz? Mit gondol, miből fogják megvenni a szükséges gyógyászati segédeszközöket? Köszönöm, a válaszát várom. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Most megadom a szót Székely Tamás egészségügyi miniszter úrnak, aki válaszol az interpellációra. Parancsoljon! DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által föltett kérdések tulajdonképpen két területet érintenek. Az egyik terület a közgyógyellátás, a másik a gyógyászatisegédeszközellátás. A kötelező egészségbiztosítás rendelkezései szerint a közgyógyellátottaknak nulla fizetés ellenében vagy jogsza bályban meghatározott térítési díj ellenében kell hozzájutniuk a gyógyászati segédeszközökhöz. Ha megnézzük azokat a számokat, amelyek arról szólnak, hogy mennyi közgyógyellátott volt, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2006ban 486 ezer, 2008 végén 337 ezer vol t, 150 ezres a csökkenés. De ha megnézzük, hogy ez a csökkenés miből adódik, akkor a következő érdekes dolgokra bukkanunk. Az alanyi jogon közgyógyellátottak száma - idetartoznak az átmeneti gondozottak, a rendszeres szociális segélyben részesültek és a ha digondozottak - minimálisan csökkent. Van a következő kategória, a normatív támogatás, ebbe a körbe az Egészségügyi Minisztérium és az OEP által végzett keretmegállapítás alapján kerülnek be vagy kerülnek ki az emberek. Itt a létszám 79 ezerről 58 ezerre, tehát körülbelül 20 ezerrel csökkent. Ahol viszont érdemi csökkenés van, az nem más, mint a méltányossági közgyógyellátás, ami egyébként az önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, hiszen az önkormányzatok hoznak ilyen határozatot. Nagyon érdekes, képvi selő úr, hogy a többségében ellenzéki önkormányzatok által hozott méltányossági határozatok alapján került csökkentésre a közgyógyellátottak száma, és ezt a kormányzaton kéri számon képviselő úr. Egyebekben, ha rátérünk a közgyógyellátásról a gyógyászatise gédeszközellátásra, megállapíthatjuk, hogy a közgyógyellátottak 2007ben 34 millió eszközt vettek igénybe, 2008ban 38 millió eszközt, 2009 IIV. hónapjában 13 millió eszközt, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy folyamatosan növekszik az egyébként keves ebb számú közgyógyellátott által igénybe vett gyógyászati segédeszközök száma. Hasonlóképpen, ha megnézzük ezeket az összegeket, amiket elköltöttünk, 2007ben 8,5 milliárd forint volt, 2008ban 9,8 milliárd forint volt, és 2009ben várhatóan meghaladja maj d a 10 milliárd forintot. Ezekből a számokból az is kitűnik, hogy az a 147 millió forint, amit ez a kör kifizetett a 34 millió eszközre, azt jelenti, hogy eszközönként 5 forint önrészt kellett átlagosan kifizetniük, miközben ebben a körben vannak olyan esz közök is, amelyek több százezer forint értékűek.
