Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - Soltész Miklós (KDNP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Megteremti-e a szolidaritást az önök krízisalamizsna-csomagja?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter:
31 jelentkeznie. Tisztelt miniszter úr, ez azt jelenti, hogy már kapott lakásfenntartási támogatást, kapott átmeneti segélyt, mindenféle szociális segélyen túl van az ilyen érintett, és e zek után önök néhány milliárd forintból meg akarják oldani több tízezer vagy több százezer ember gondját. Miről is van szó? Önök úgy tervezik, hogy 20 és 50 ezer forint közötti, évente egyszeri krízissegélyt nyújtanak azoknak a rászorulóknak, akikről az el őbb beszéltem, akik már mindenféle támogatást kimerítettek. Éppen ezért én azt gondolom, hogy ez nem fog rajtuk segíteni, hiszen a bürokratikus útvesztőben el fog veszni ez a segélykérelem, és már későn fog odaérkezni azokhoz az emberekhez, akiken egyébkén t valóban segíteni kellene. Éppen ezért a kérdéseim a következők. Mennyit segít azon a családon az 50 ezer forint krízissegély, akinél hónapok óta kikapcsolták az áramot, a gázt, vagy bármiféle megvonást kapott? A tervezett segélyezés bürokratikus útvesztő iben hány hónapig hánykolódnak majd a jegyzőhöz benyújtott és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál landoló kérelmek? Ha valóban felülről nyitott a kassza, az a 2 milliárdos kassza, amiből önök akarnak adni, akkor a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs k iadásaiból mennyit tesznek át ebbe a kasszába? Tisztelt miniszter úr, várom válaszát. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Az interpellációra Herczog László miniszter úr fog válaszolni. Parancsoljon, ön é a szó, miniszter úr. DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Válaszomban csak a tényekkel szeretnék foglalkozni, a minősítéseket mellőzném. A szociális ellátórendszer lakhatáss al kapcsolatos eszköztárának kialakítása során egyaránt hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, a fizetőképesség megőrzésére, illetve az utólagos segélynyújtásra, a fizetőképesség helyreállítására. A megelőzést szolgálja a lakásfenntartási támogatás, amely folyamatos hozzájárulást biztosít a rezsiköltségek fedezéséhez, így potenciálisan képes megakadályozni a hátralékok felhalmozódását. Hasonló a rendeltetése a szociális alapú gáz- és távhőtámogatásnak, amelynek keretében évente átlagosan 1,8 millió család s zámláján írnak jóvá kompenzációt a szolgáltatók. A legrosszabb anyagi körülmények között élők havi gázdíjának közel felét az állami támogatás fedezi. Azon családoknál, ahol már hátralék halmozódott fel, vagy a szolgáltatást kikapcsolták, az adósságkezelési szolgáltatás jelenthet utólagos segítséget az összes lakhatással kapcsolatos adósságtípusra kiterjedően. A 2001ben törvénybe iktatott ellátás új modellt valósított meg: összekapcsolta a természetbeni ellátást a szolgáltatással, az adósnak együtt kell műk ödnie a speciális képzettséggel rendelkező adósságkezelési tanácsadóval. A szolgáltatás továbbfejlesztésére 2005ben került sor. A lakáscélú hitelek vonatkozásában kedvezőbbé váltak a feltételek, tovább bővült a kezelhető adósságok köre is. 2006. január 1jétől a 40 ezernél nagyobb lélekszámú településeken és a főváros kerületeiben kötelező feladattá vált a szolgáltatás működtetése, a társulásos forma létrehozásának állam által történő ösztönzése pedig a kistelepülések elérését szolgálta. A szociális törvén y által nyújtott eszközökön túl kiemelendő a védendő fogyasztókra vonatkozó kedvezményrendszer. A földgáz- és villamosenergiatörvény rendelkezései szerint a meghatározott ellátásokban részesülő és a szolgáltatónál nyilvántartásba vett védendő fogyasztót n emfizetés vagy fizetési késedelem esetén csak akkor lehet az energiaellátásból kikapcsolni, ha a szolgáltató által felajánlott, úgynevezett előrefizető mérőórát nem fogadja el, vagy annak felszerelését meghiúsítja. Új eszköz továbbá a képviselő úr által is említett kríziskezelő program, amelynek keretében a válság hatásaként krízishelyzetbe került családok kis összegű, 20 és 50 ezer forint közötti - különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb 100 ezer forint , vissza nem térítendő támogatásban részesülh etnek. Számításaink szerint az egyszeri ellátásban részesíthető családok száma - figyelemmel a gazdasági szervezetek és a magánszemélyek által történő befizetésekre is - 50 és 70 ezer közé tehető, amely a rendelkezésre álló forrás bővülésével emelkedhet.
