Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - Veress József (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - “Megszüntethető-e a munkahelymegőrző támogatásból fakadó hátrány az egyéni vállalkozókra nézve?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
29 A vállalatok és cégek válságkezelésének egyik fontos eszköze a munkahelymegőrző támogatás. Az ilyen támogatás eg yik következményeként a munkavállalók munkaszerződését módosítják, és további foglalkoztatásuk csökkentett munkaidőben történik. Azokat a dolgozókat azonban, akik jövedelemkiegészítésként egyéni vállalkozói tevékenységet is folytatnak, komoly hátrány érhet i a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás miatt. Az adótörvények szerint amennyiben a munkaviszony nem éri el a heti 36 órát, az egyéni vállalkozói tevékenység válik főállássá, és a munkavállalónak havonta ki kell fizetnie a mindenkori minimálbér után fizetendő járulékokat, adókat is. A csökkentett munkaidejű munkaszerződés módosítása napjától az egyéni vállalkozó főállásúvá válik, ezért minden hónapban meg kell fizetnie a mindenkori minimálbér után járó járulékokat, adókat. Ezek jelen esetben - 71 500 forintos járulék- és adóalap figyelembevételével - akár 49 498 forintot is elérhetnek egy hónapban. A munkavállalók így a valódi főállásban a támogatott időszak alatt megszerzett munkabérből származó nettó jövedelmük akár 70 százalékát kénytelenek len nének vállalkozóként befizetni az APEHnek, függetlenül attól, hogy az esetek túlnyomó többségében ténylegesen havonta csak néhány ezer forint bevételt tudnak megszerezni vállalkozóként végzett forgalmazói, ügynöki vagy más, ilyen típusú tevékenységükből. A jelenlegi szabályozás mellett e kiegészítő tevékenység szüneteltetésére nincs lehetőség. Azon munkavállalók, akik a kiegészítő vállalkozói tevékenységüket viszonylag kis befektetéssel indították el, amennyiben visszaadják vállalkozói igazolványukat, csak az ezzel járó befektetésüket veszítenék el. Sokan vannak azonban olyanok is, akik képzésére a partner fővállalkozó több százezer forintot fordított, és ezt joggal visszakérheti. Amennyiben a készpénzzel felkészített vállalkozó a szerződésben vállalt időn belül megszünteti tevékenységét, így visszafizetési kötelezettség is terheli, amely adott esetben anyagilag teljesen ellehetetlenítheti őt és a családot is. Ők tehát nem engedhetik meg maguknak, hogy megszüntessék vállalkozásukat. Szeretném megtudni, hogy a pénzügyminiszter úr, az államtitkár úr, illetve a kormányzat késze a szabályozók módosításával lehetővé tenni, hogy a munkaadónak nyújtott munkahelymegőrző támogatás miatt - idézőjelbe téve - főállásúvá váló vállalkozók a támogatás időtartamára mentesül hessenek az említett járulékok és adók megfizetése alól. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) (13.20) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Katona Tamás pénzügyminisztériumi ál lamtitkár úrnak, aki válaszol az interpellációban elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr, parancsoljon! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Miután a téma, amelyet volt szíves említeni, szorosan érinti a szociális és munkaügyi tárca kompetenciáját, ezért a válaszomat egyeztettem a mellettem ülő miniszter úrral is, értelemszerűen. Szeretném megerősíteni, hogy az interpellációjában felvetett kérdés, részünkről is úgy tűnik , hogy teljesen jogos és megalapozott, hiszen a probléma valóban létezik. A munkahelyek megőrzését a gazdasági világválság közepette is biztosítani kívánó foglalkoztatási eszközrendszer sok olyan gondot okoz, amelyre képviselő úr utalt. Szeretném még azt i s jelezni, hogy a felvetett probléma reményeink szerint hamarosan megoldódhat, ugyanis ez a megoldás a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényjavaslat 188. § (3) bekezdésében található. Így, amennyiben önök ma megszavazzák ezt a javaslatot, illetve jövő héten megtörténik a zárószavazás, akkor a törvény kihirdetését követő naptól heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében
