Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 29 (219. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
247 jelenlegi 220ból körülbelül 160 munkahelyet megőrizve tudott volna működni, mindenféle teher nélkül. Az apadó, de még mindig jelentős porceláneladásokból, valamint az osztrák cég várható megrendeléseiből hosszú távon e lindulhatott volna a gyár. De nem így történt. A vagyontárgyakat ugyan meghirdette a gyár, ám az új cég létrehozásának, bejegyzésének késlekedése miatt az első és a második pályázat is sikertelen volt. Ráadásul a helyi szocialista politikusok beletenyerelt ek a folyamatba, így július 1jétől igazgató nélkül maradhat a gyár. A napokban pedig az is kiderült, hogy mégsem lesz új cég, mert a gyár jövőjét hosszabb távon biztosító projekt lejárt. Helyette a tulajdonos mégis a jelenlegi, egyre kevésbé életképes kon strukciót tartja életben, ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy az MNV Zrt. költségvetését a Pénzügyminisztérium jelentősen visszafogta. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy szabade a fűnyíróelvet alkalmazni egy olyan nehéz helyzetű térségb en működő cég esetében is, mint az ipari hungarikumot jelentő Hollóházi Porcelán Manufaktúra. A gyár menedzsmentje, amely Pálfi József vezérigazgató elmozdítása után még kérdéses, hogy miként is áll fel, azt a feladatot kapta, hogy egyezzen meg hitelezőive l az adósság egy részének elengedéséről, átütemezéséről. (18.30) Mivel nagyrészt állami hitelezőkről van szó, ez a megegyezés valószínűleg megszületik majd. De sajnos az örökölt konstrukció marad, mint ahogyan a hitelek egy része is. Ez pedig tovább súlyos bítja a gyár jövőbeni esélyeit egy olyan időszakban, amikor a porcelánipart többszörösen sújtja a válság. Tessék mondani: kinek áll ez érdekében? Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem az ügyben érintett minisztériumoktól, valamint a tulajdonos MNV Zrt.től, hogy gondolják át újra a napokban megszületett döntést. A térség választott képviselőjeként arra kérem önöket, vegyék elő az új cég alapítását célul tűző projektet annak érdekében, hogy ne folytatódjék a porcelángyár vesszőfutása, hanem egy friss, modern, gazdaságos és versenyképes alapokra helyezett, adósságoktól mentes állami cég vegye át a porcelángyártást, valamint a biztos árbevételt jelentő kőedénygyártást. Az időhúzás ugyanis elbizonytalaníthatja az osztrák partnert is, aki akár vissza is léphet az együttműködéstől, vagy saját maga hozhat létre kőedénygyártó üzemet Hollóházán. Azt azonban tudomásul kell venni: ha ez a láb is kicsúszik a porcelángyár alól, akkor már hiába hoznak különböző döntéseket a több évszázados hollóházi porcelángyártás megmenté se érdekében, a gyárat előbbutóbb be kell zárni. Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon meghalljáke Magyarország egyetlen, 232 éve működő ipari létesítményének, a hungarikumot gyártó hollóházi porcelángyárnak és 220 dolgozójának a segélykiáltását? Kérem, adjan ak esélyt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. Varju államtitkár úré a szó. VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy kinek áll érdekében, hogy ne folytatódjon a vesszőfutás, akkor azt kell mondanom önnek, a kormánynak teljesen egyértelműen érdekében áll, hogy ez n e folytatódjon. Elöljáróban hadd mondjam el, hogy - az ön szavaival élve - Magyarország és a magyar kormány is hallja a Hollóházi Porcelán Manufaktúra és dolgozói segélykiáltását. Ismertek előttünk a társaság gondjai, igyekszünk is enyhíteni a nehézségeken . A gazdasági válság azonban minden hazai vállalkozást érintve szedi áldozatait. A válság hatásai alól pedig még az oly nagy múltú és világhírű vállalatok sem jelenthetnek kivételt vagy jelentenek sajnos kivételt, mint a Hollóházi Manufaktúra.
