Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 29 (219. szám) - Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Miért kell bezárni a fogyatékosok sövénykúti speciális szakiskoláját?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
179 utolsó esélyt teremti meg számukra, és hogy a közelben nem fognak tudni más lehetőséget találni. Államtitkár úr válaszát annak hiányos és félrevezető volta miatt nem tudtam el fogadni, ezért kénytelen vagyok visszatérni az ügyre, annál is inkább, mert ön is, államtitkár úr, és én is, mintegy fogadalmat tettünk rá, hogy figyelemmel kísérjük ezt a dolgot. A rendelkezésemre álló rövid idő miatt pusztán csak kérdezek, és a következő nyolc kérdést teszem fel önnek: 1. Államtitkár úr azt mondta, hogy a fenntartó a tanulók lakhelye szerinti közeli hasonló intézményekbe fogja elhelyezni a fiatalokat. Vane tudomása arról, hogy az egy kivétellel dunántúli tanulóknak mind nyíregyházi és ba lassagyarmati intézményt ajánlottak fel, illetve néhánynak tatabányait, de kollégium nélkül? Megfelele ez a humánusság elvének? 2. Államtitkár úr az ott folyó gyenge szakmai munkával érvelt az iskola bezárása mellett. Kérdezem: végzette bárki szakmai ell enőrzést az intézményben? Tetteke korábban intézkedést a javítás érdekében? 3. Tudjae államtitkár úr, hogy a 31 tanulóból mindegyik különleges bánásmódot igényel, 22en értelmi fogyatékosok? Lehete ez esetben gyengének minősíteni az ott folyó szakmai, p edagógiai munkát, amikor a szakmai vizsgát két megbukott szakácstanuló kivételével mind sikeresen letették az elmúlt években? 4. Miért maradtak abba a tárgyalások arról, hogy az iskolát átvegye az a közeli regionális képzőközpont, amelynek nagy gyakorlata van a rehabilitációban, és jól ki tudná használni a Sövénykúton meglevő kapacitást? 5. Hogyan gondoskodtak az intézmény munka nélkül maradt mintegy 30 dolgozójának a boldogulásáról? 6. Az iskola bezárásával hogyan kerül vissza a Munkaerőpiaci Alapba, anna k rehabilitációs, illetve szakképzési alaprészébe az a mintegy félmilliárd forint, amellyel 12 évvel ezelőtt létrehozták az intézményt? 7. Mi lesz az épületegyüttes sorsa? 8. Végül, értéke önnek az ember és mennyire, különösen akkor, ha fogyatékos? Nagy t isztelettel várom a nyolc válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Hoffmann képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány életében új feladatként jelent meg 2008. szeptember 1jétől a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány szakk épző iskolája, speciális szakiskolája és kollégiuma a fenntartói feladatok ellátása kapcsán. Az átvilágítás - merthogy az átvételt követően megtörtént az intézmény szakmai és pénzügyi típusú átvilágítása - rámutatott arra, hogy az iskola igen nagy nehézség ek árán tud működni, és jelentős támogatás szükséges a rendelkezésre álló normatíva és az OKM kiegészítő támogatása mellett. Annak érdekében, hogy az intézmény minél kevesebb tartozást halmozzon föl, a 2008as évben a közalapítvány kuratóriuma a válság kez elésére közel 27 millió forint támogatást biztosított az iskola számára a likviditási gondok enyhítésére, saját fogyatékosügyi szakmai programjai pályázatai terhére. Ezzel azonban még a vis maior helyzetet sem sikerült hatékonyan kezelni. A gazdasági válsá g időszakában pedig kevés remény van további támogatás biztosítására. Kedves Képviselő Asszony! Ha megengedi, akkor tételesen a föltett kérdésekre válaszolnék.
