Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
969 Földalapkezelő szervezet általános jogutódlásával való 2007. december 31i megszüntetése mellett a jogi keretet az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és végrehajtási rendelete határozza meg. Tisztelt Ház! A hazai privatizációról szólva, még akkor is, ha voltak kevésbé sikeres programok, tranzakciók, mindenképpen elismerésre méltó eredményként kell elkönyvelni, hogy arra gyakorlatilag mindvégig szervezetten, ellenőrzött módon, nagyobb zökkenők nélkül került sor. A lezajlott folyamat a sike res gazdasági átalakulás meghatározó elemeként hozzájárult a hatalmas tömegű állami vagyon lebontásához, a hazai és külföldi magánbefektetők tulajdonszerzéséhez, a menedzsmentszaktudás megjelenéséhez, a hazai piacgazdaság kialakulásához és fejlődéséhez. A lefolytatott bizottsági viták tanulságai alapján néhány mondatban indokolt bepillantást nyújtani azoknak a közép- és keleteurópai országoknak a privatizációs tapasztalataiba is, amelyeknek a piacgazdasági átmenet során hasonló mértékű állami vagyonlebontá ssal kellett szembenézniük. Csehországban és Szlovákiában sor került az állami vagyon korábbi tulajdonosok részére történő visszaadására, emellett azonban fokozatosan előtérbe került a megmaradt vagyon piaci értékesítése. Oroszországban sor került a termés zetes monopóliumok eladására, ez azonban döntően a belföldi szereplőknek adott teret. Romániában a vagyon korábbi tulajdonosok részére történő vontatott visszaadása, a részleges piaci privatizáció vált jellemzővé. A volt Jugoszláviában és Bulgáriában a pia ci típusú privatizáció lassú, elnyújtott folyamatai láthatók. Lengyelországban a magángazdaság újbóli felépülésében nem a privatizáció játszotta a fő szerepet, hanem a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, valamint zöldmezős külfölditőkebefeketés ek. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a környező, volt szocialista országok eltérő gyakorlatot alkalmaztak, ezért nem beszélhetünk egységes keletközépeurópai privatizációról, annak legfőbb célja, azaz a jelentős állami vagyon lebontása, a piacgazd aság alapjainak a megteremtése azonban azonosnak tekinthető. Ezekben az országokban a korábbi kiinduló helyzethez képest mindenhol jelentősen csökkent az állami tulajdon részaránya. Annak ellenére, hogy a privatizációs folyamat ezekben az országokban gazda sági hatásait és az abban részt vevő cégek kondícióját tekintve sikeres volt, hiszen hozzájárult a gazdaságok gyors fejlődéséhez, szerkezetváltásához, modernizációjához és a gazdaságok nemzetközi versenyképességének növeléséhez, közös jellemző, hogy köszön hető többek között az eltérő politikai, gazdaságpolitikai és egyéb szempontok mentén történő értékelésnek, a privatizáció társadalmi és politikai megítélése a kezdetektől fogva kiélezett viták kereszttüzében állt. Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben vitára ajánlom a jelentést, nagyon remélem, hogy ezek a viták megfelelő keretek között maradnak, és kérem a képviselőtársaimat arra, hogy ne az egyes privatizációs tranzakciókat próbáljuk utólag zsűrizni és megítélni annak a gazdaság számára hozott hozamát, hane m az egész privatizációs folyamatot próbáljuk áttekinteni és emelkedetten beszélni arról a megítélésem szerint sikeres időszakról, amit magunk mögött hagytunk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Most megadom a szót Kékesi Tibor nak, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadójának, tízperces időkeretben. DR. KÉKESI TIBOR , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költ ségvetési bizottság a jelentés tervezete mellett tárgyalta az ezzel kapcsolatos határozati javaslatát is, és ez a határozati javaslat összhangban azzal, ami államtitkár úr utolsó gondolata volt, többségi szavazással tudomásulvételre javasolta az Országgyűl és számára ezt a jelentést. Tette ezt értelemszerűen azért ilyen, tulajdonképpen érzelemmentes szóval, mert azt gondoljuk, azt gondoltuk, hogy a privatizációs folyamat közel húszéves idejének áttekintése során nem elsősorban egyegy elem kritikájára kell s zorítkozni, egyegy privatizációs tranzakcióval kapcsolatos probléma elemzésére kell szorítkozni,
