Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
967 létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (19902007) szóló jelentés elfogad ásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ÁPV Zrt. és jogelődei, mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek 1990 és 2007 közötti tevékenysé géről és a teljes privatizációs folyamatról szóló jelentés, valamint az ennek elfogadásáról szóló, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A beszámol ót J/8582. számon, a határozati javaslatot H/8897. számon kapták kézhez. A hatáskörrel rendelkező bizottságok benyújtották ajánlásaikat, amelyeket J/8582/14., valamint H/8897/1. számokon megismerhettek. Most az előterjesztői expozék következnek. Megadom a szót Keller László államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két évben egy fontos, alapvető államháztartási szerkezeti reformprogramot hajtottunk végre. Ez nem más, mint a közpénzekkel, az államháztartással való gazdálkodás különböző, alapvetően három területének a modernizációja. Ennek részeként jött létre tavaly év v égén a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló új törvény, amely fontos költségvetési szabályokat tartalmaz, plafont határoz meg a költségvetési kiadások alakulására, és egy új intézményt is létrehoz, a Költségvetési Tanácsot . E reform másik fontos területe a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának átalakítása, amelyről szintén tavaly született meg a törvény, és amelynek végrehajtása lényegi változást eredményez a közszférában, annak intézményrendszerében, erről egyébként az előző napirendi pont keretében már szóltam. A közpénzekkel, az államháztartással való gazdálkodás különböző területeinek reformja az állami vagyongazdálkodás jogszabályi és szervezeti feltételrendszerének átalakításával kezdődött még 2006ban, illetve 2007ben. Ez az a terület, ahol a reform végrehajtása leginkább nyomon követhető, hiszen a parlament 2007ben döntött az állami vagyonnal való gazdálkodás új szabályozásáról, fogadta el a vagyontörvényt, és ennek alapján 2008tól már megkezdte műk ödését az új intézményrendszer is. A vagyonkezeléssel kapcsolatban a legfőbb döntéshozó testület a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint a végrehajtásért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. E reform lezár egy fontos korszakot, amelyet elsősorban a privatizáció, az állami vagyon értékesítése, a korszerű, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság létrehozása fémjelez. E korszak lezárultával az állami vagyon hasznosítása terén a hangsúlyok alapvetően változnak. A privatizációval szemben a meglévő vagyo n kezelése kerül előtérbe. Egy korszak lezárulta azonban számvetést is feltételez. Ezért írta elő a vagyontörvény, hogy a kormány készítsen egy beszámolót a privatizációs folyamat elmúlt két évtizedéről. Ez a beszámoló elkészült, a kormány még a múlt évben azt a parlamentnek beterjesztette. Az országgyűlési képviselők egy kezelhető terjedelmű, a folyamatokat tárgyszerűen és lehetőség szerint a lényeges momentumokat kiemelő anyagot kaptak. Ez a jelentés a vagyontörvényben meghatározott tárgykörben részletese n tartalmazza, hogy miként változott kezdetektől fogva a privatizáció jogi háttere, szervezeti rendszere, az alkalmazott privatizációs technikák, ezen túl évekre
