Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
92 Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében a megválasztott bizottsági tagoknak eredményes munkát és sok sikert kívánjak. Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Most két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.) (19.20) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk mu nkánkat. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Soron következik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló tö rvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Répássy Róbert képviselő úr önálló indítványát T/6870. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6870/2. sorszámon megkapták és a honlapon megismerhetik. Kérem szépen tisztelettel képviselőtársaimat, hogy egy kicsi t halkabban hagyják el az üléstermet. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadó ja : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az önálló képviselői indítványban arra teszünk javaslatot, hogy az állami vállalatok vezető tisztségviselői, tehát az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak mind a létszáma, mind a díjazá sa csökkenjen. Úgy gondoljuk, hogy amikor az állam számos területen takarékoskodásra, spórolásra kényszerül, akkor a takarékosság köréből, a takarékosság szempontjaiból nem maradhatnak ki az állami vállalatok vezető tisztségviselői sem. Manapság egy állami vállalat igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjai, persze ez eltérő a különböző társaságoknál, olyan díjazást kapnak, amelyek jócskán meghaladják az átlagbért, akár az átlagbér kétháromszorosát is eléri, miközben ezek az igazgatósági és felügyelőbizottsá gi tagok nem főállásban, hanem mellékállásban látják el tevékenységüket, és tiszteletdíjban részesülnek. Ezért az a javaslatunk, hogy maximáljuk a vállalati tisztségviselők honoráriumát, mégpedig az átlagbér összegében, ez legyen a maximum, ami kifizethető részükre. Ugyanígy azt javasoljuk, hogy az állami társaságoknál működő igazgatóságok és felügyelőbizottságok létszáma a törvényi minimumban kerüljön megállapításra. A törvény három főt ír elő a legkisebb létszámra. Azt javasoljuk, hogy csökkentsük le erre a létszámra a társaságok vezető testületeinek létszámkeretét. Jelen pillanatban van olyan állami társaság, ahol az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok együttes száma meghaladja a 20 főt, tehát több mint 20 fő részesül ilyen díjazásban. Szerintünk ré szben takarékossági okokból, részben hatékonysági okokból nem szükséges ilyen nagy testületeket fenntartani. Változó persze a kép, minél kisebb a vállalat, annál kisebb a vezető testületek létszáma, de még itt is nagyon sok, a legkisebb társaságoknál is na gyon nagy a létszám, és nagyon sok a költség, ami a vezető tisztségekkel jár. A javaslatunk tehát az állami vállalatokra vonatkozik. A bizottsági viták során felmerült az, hogy egyrészt miért pont ezek a létszámok és összegek kerültek bele a javaslatba. Ny itottak vagyunk, de úgy gondoljuk, hogy a minimumközeli létszám lenne ebben a helyzetben a takarékosság szempontjából az elvárható. Módosító indítványokkal ezt lehet korrigálni. A másik kritika pedig az volt, hogy az önkormányzati cégeknél, társaságoknál i s hasonló korlátozást kell bevezetni. Ez utóbbinak semmi akadálya. Az önkormányzati vagyon felett az önkormányzati testületek
