Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BARÁTH ETELE, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
906 Számos más észrevételünk lenne még a benyújtott javaslathoz képest, de én azt kérem a tisztelt képviselőtársaktól, hogy fogalmazzák meg módosító indítványukat, nem éppen az országgyűlési határozati javaslathoz, hanem a kormány által benyújtott törvényjavaslathoz. Igy ekszünk nyitottak lenni, és nagyon remélem, hogy a kormány által benyújtott adócsomag révén közös nevezőre tudunk jutni akár a beterjesztő képviselőkkel, akár az MDFfel vagy netalántán a Fidesszel is. Kérem támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a sz ót Baráth Etelének, a gazdasági bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. DR. BARÁTH ETELE , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Frakcióvezető Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság egy arányl ag rövid, de nagyon tartalmas vitában, hogy igazat adjon Kóka frakcióvezető úrnak, megfontolásra javasolta az SZDSZ képviselője által benyújtott határozati javaslatot. Az SZDSZ részéről egy nagyon rövid, hat pontban megfogalmazott összefoglaló hangzott el. Érdemes megismételni, hiszen ez a keret lényege, hogy mit is tartalmaz az előterjesztés: az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány csökkentése, a kis- és közepes vállalkozások likviditásának és képességeinek erősítése, általános kiadáscsökkent és, versenyképes adórendszer és a foglalkoztatás bővítése. A jelen lévő kormányzati képviselő gyakorlatilag azt ismételte meg, csak nagyonnagyon röviden foglalta össze, amit Keller államtitkár úrtól hallottunk, hogy a kormány tárgyalásra alkalmas, tárgyal ásra kész, és szeretné is folytatni az egyeztetést erről a javaslatról. A bizottsági vélemény azért megpróbálta megkülönböztetni azt a két tényt, ami most itt nem nagyon hangzott el megkülönböztetve. Az egyik nevezetesen, hogy általában az egész magyar gaz daság, az egész magyar társadalom jövője érdekében szükség van folyamatosan olyan reformokra, amely az előbb elmondott célokat teljesíti, ugyanakkor viszont tudomásul kell venni, hogy világválság van, Magyarországon is súlyos válság van, amely esetleg másf ajta intézkedéseket is szükségessé tesz, adott esetben rövid távú és átmeneti intézkedésekre is lehetőség van. A parlament előtt tulajdonképpen több javaslat van, bá r azt kell mondanom, hogy az egyiket visszavonta az MDF, a Bokros Lajos által készített javaslatot, de kétségkívül ismerjük őket, és a tudatunkban van. Elhangzott a Reformszövetség javaslata az SZDSZ részéről; a kormány beterjesztette az adó- és a nyugdíjr endszer átalakítására vonatkozó javaslatait; és nagyon jó lenne, hogyha tudnánk, legalább kritikai alapon, hogy a Fidesznek mi a véleménye; erről reméljük, hogy ebben a vitában ma már valami el fog hangozni. A gazdasági és informatikai bizottság viszont me gfogalmazta azt is, hogy vannak dolgok, amik nagyon hiányoznak abból, amik eddig elhangoztak, és annyi kis kitérőt lehet tennem, hogy hiányzott az eddigi két bevezetőből is. Az egyik nevezetesen az, hogy szükség van a költségvetési politika, a közpénzek po litikája és általában az államháztartás rendbetétele mellett olyan ágazati gazdaságpolitikára, amely a külföldi működő tőke vonzására célzott ágazati finanszírozási és fejlesztési stratégiát fogalmaz meg, lehetőség szerint átveszi most, ebben a válságkezel ésben a legjobb európai gyakorlatot, az ehhez készülő európai jogi anyagokat is adaptálja. Nem hangzott el gyakorlatilag egyáltalán olyan társadalmi hatásvizsgálat, amely akár most közvetlenül, akár hosszabb távon megmondaná, hogy ezek a javaslatok mivel j árnak. Azt kell mondani, hogy néhány kérdés kifejezetten megválaszolatlan maradt, nevezetesen például ilyen, hogy hogyan lehet most hirtelen, gyorsan 2500 milliárd forint értékű állami vagyont privatizálni, ebben a helyzetben mekkora értékvesztés volna, ha egyáltalán volna olyan szabad állami vagyon ebben az időszakban.
