Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
10 András képviselő urat frakcióvezetőhelyet tesnek megválasztotta . A frissen megválasztott frakcióvezetőhelyetteseknek megbízatásuk idejére sikeres és eredményes munkát kívánok. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr “Válságkezelés és növekedés” címmel. (A Fidesz és a KDNP képviselői elhagyják az üléstermet. - Taps az MSZP soraiban.) Miniszterelnök úr, egy kis türelmét kérem, amíg c send honol majd az ülésterem falai között. (Rövid szünet.) Tisztelt teremben maradt Képviselőtársaim! Jelzem még egyszer, hogy miniszterelnök úr “Válságkezelés és növekedés” címmel kívánja elmondani a mai beszédét. Öné a szó, miniszterelnök úr. GYURCSÁNY F ERENC miniszterelnök : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Hát elég nagy felfordulás van a világban, azt mondják, hogy nagyobb, mint amekkorát bárki is láthatott az élete során, vagy legfelje bb csak a legidősebbek, azok, akiknek van még valami kevés emlékük az 192933as nagy válságról. Sőt, talán még annál is nagyobb, mert mondják, akik értenek hozzá, hogy az emberiség történetének ez az első igazán globális pénzügyi és gazdasági válsága, oly an válság, amely valamennyi világgazdasági régióra, valamennyi szektorra, valamennyiünkre hat, egyikünk sem tud elbújni előle. Az első tapasztalat, amivel mindannyian találkozunk, hogy hirtelenjében mindenkinek egy kicsikével, vagy nem is olyan kevéssel ke vesebb jövedelme lett, és nagyobb a kockázat. Erre panaszkodnak az emberek, szűnnek meg a munkahelyek, erre panaszkodnak a vállalkozások, egyszer csak eltűnnek a vevők a piacról, vagy ha vannak, akkor sokkal kevesebbet vesznek, mint korábban. És hát, mi ta gadás, ugyanez a helyzet az államoknál is, hiszen ha kevesebb jövedelmük van azoknak, akik adót fizetnek - kevesebb jövedelme van az embereknek, kevesebb jövedelme van a vállalatoknak , akkor bizony az állam, amely éppen tőlük kap adóbevételt, hát ő is ny ögi ennek a válságnak az összes terhét. Van egy sajátossága ennek a válságnak. Sajátossága például az, hogy azok az államok, amelyeket korábban például Európában a legsikeresebbeknek és a legversenyképesebbeknek gondoltunk - csak emlékeztetném önöket Írors zágra, a balti államokra , ezek közül jó néhány ma a legnehezebb helyzetben van. Nem egyszerűen válságban vannak, hanem összeomlott a gazdaságuk. Azok a gazdaságok, amelyeket a legversenyképesebbeknek gondoltunk. Ezt csak azért mondom, mert később majd ut alni fogok rá, hogy ha a versenyképesség önmagában nem támaszkodik egy kiegyensúlyozott belső gazdasági szerkezetre, akkor ez a versenyképesség ilyenkor nagyon gyorsan elillanhat, és súlyos, a válságnál is mélyebb összeomlásba taszíthatja az országot, mint ahogy történik ez most Lettország vagy Írország esetében. Az államok nagyon furcsa, sajátos nyomás alatt vannak. Miközben csökken az ő bevételük is, aközben a lakosság, amely szintén gondban van, és a vállalatok, amelyek szintén gondban vann ak, teljesen természetesen hol próbálnak meg leginkább menedéket találni? Hát leginkább az államoknál, a különböző kormányoknál. Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy nagyjából három alapvető kormányzati válságkezelési mechanizmus alakult ki. Az első t azok az országok tudják alkalmazni, amelyeknek a valutája úgynevezett világpénz, olyan pénz, amelyet mindenki használ, szinte függetlenül attól, hogy mi a nemzeti valutájuk, amelyben takarékoskodnak a világban. Ilyen az amerikai dollár, az angol font vag y az euró. Aki ezekkel a fizetőeszközökkel fizet otthon, most megteheti azt - miképp teszi az
