Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - IVÁNCSIK IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
896 parlamenti párt is azzal kapcsolatosan, hogy miért szabotálják annak a vizsgálóbizottságnak a felállít ását, amelynek felállításáról nagy többséggel döntött hónapokkal ezelőtt a Magyar Országgyűlés. Úgy látszik, az MDFnek és a Fidesznek, valamint az MSZPnek egyaránt kényes és kínos az ügy vizsgálata, nyugtalanítják őket a feltett, de a mai napig meg nem v álaszolt kérdések. Annak az egyébként nemzetbiztonsági vonatkozásokkal jócskán terhes ügynek a vizsgálatáról van szó, amelynek kezdetekor nemcsak itthon, de a Der Standard osztrák lapnak is nyilatkozva Szilvásy György miniszter úr úgy fogalmazott, hogy az eset veszélyezteti az alapvető demokratikus értékeket. Elsőként tett nyilvánosan szemrehányást az UD nevű magáncégnek, továbbá a Fidesz politikusainak, hogy egy árnyéktitkosszolgálatot működtetnek. Ezt követően rendre jogszabálysértő módon információk cso rogtak ki a büntetőeljárás és a nyomozás környékéről, majd CDre rögzített beszélgetések kerültek nyilvánosságra, csak éppen tisztábban nem látunk. A sajtóban gyakran forog a “következmények nélküli ország” kifejezés. Én azokkal értek egyet, akik úgy fogal maznak, hogy ahol most tartunk, az maga a következmény. Közállapotaink, gazdasági, politikai, morális válság és mindezzel összefüggésben persze a bizalmatlansági válság is, a bizalmi válság is maga a következmény. Van mit tisztázni, és van mivel szembenézn i. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Iváncsik Imre államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. IVÁNCSIK IMRE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány álláspontja szerint annak a törvénymódosításnak, amely reményeink szerint hamarosan a Ház elé kerülhet, hármas követelményt kell érvényesítenie. Egyrészt biztosítania kell a nagyobb nyilvánosságot, a kö nnyebb hozzáférést a felszólalásban említett iratokhoz, emellett nélkülözhetetlen szükség van az alkotmányossági követelmények érvényesítésére és a jogállam nemzetbiztonsági érdekeinek a megóvására. A kormány ezeknek megfelelően, a Kenedibizottság értékes elemzésére is támaszkodva, a bizottság konkrét javaslatait mérlegelve támogatja az állambiztonsági iratok kutatási feltételeinek, hozzáférhetőségeinek javítását, az áldozatok minél szélesebb körű információs kárpótlásának érvényesítését, a jogalkalmazás s orán nehézkesnek, ellentmondásosnak bizonyult szabályozás pontosítását. (9.50) Miközben teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a nyilvánosság tekintetében, a könnyebb hozzáférés tekintetében előrelépésre van szükség, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Alkotmánybíróság legutóbb 2005ben egy, az MSZPSZDSZkormánykoalíció parlamenti többségével, tehát közösen elfogadott, hatályba azonban nem lépett törvény alkotmányossági vizsgálata során meghatározta az egykori állambiztonsági szolgálatok iratainak nyil vánosságra hozatalánál mérlegelendő alkotmányossági követelményeket. Ilyen követelmények például az adatok minősége, az adatnyilvánosságnak a közszereplői minőséghez kötése, a végső fokon bírói jogorvoslati jog garantálása, az indokolatlan diszkrimináció t ilalma. Emellett feltétlenül figyelembe kell vennünk a jogállam nemzetbiztonsági érdekeinek a megóvását is. A jogállam nemzetbiztonsági szolgálatai, hangsúlyoznám, az erre vonatkozó törvénynek megfelelően egyes iratok minősítését törvényben rögzített indok ok és eljárás alapján, jelenlegi és jövőbeli nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel továbbra is fenntarthatják, amely döntésük ellen jogorvoslatnak van helye. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot. Végtelenül fájlaljuk, hogy a benyújtást megelőző ellenzéki biztatás és ígéret
