Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
886 Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Nyakó Istvá n és Béki Gabriella jegyzők lesznek a segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra “Kígyótojás” címmel jelentkezett Herényi Károly fra kcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Nincs új a nap alatt; parlamenti jegyzőkönyvekből, újsághírekből, kommentá rokból fogok idézni. Az idézetek egy világválsággal küzdő ország kormányának és ellenzékének aktivitásáról szólnak. Első: “A válság kiéleződése olyan állapotra vezetett - mondta a miniszterelnök , amelyre nincs példa a modern gazdaságtörténelemben.” “Az á llamháztartás egyensúlyának helyreállítása után a kormány minden igyekezetét a valuta árfolyamának fenntartására és a magángazdaság szanálására fordítja.” - írta a Népszava. “Az ország a leggyorsabban alkalmazkodott a helyzethez, mint más államok, gyorsabb an. A kormány volt az első Európában, amely pénzügyi helyreigazításokkal népszerűtlenné tette magát, de megoldotta a nagyobb problémákat.” A legnagyobb ellenzéki pártot a helyzet súlyossága arra ösztönözte, hogy mindent vessen be a kormány ellen. A központ i bank volt elnöke kétségbe vonta a nemzeti valutáról szóló heti jelentések hitelességét. A nehéz helyzetre tekintettel a kormánypárt megszavazta a szociális juttatásokat és a nyugdíjakat lefaragó indítványt. A legnagyobb ellenzéki párt ezt úgy értelmezte, hogy a kormány csupán gyötörni akarja az embereket. A kormány lehetőséget kínált az ellenzéki módosító javaslatok befogadására. Az ellenzéki párt válasza másik indítvány volt: a ház azonnali feloszlatása és előrehozott, új választások kiírása. - ez is a N épszavából való idézet. A kormány azzal vádolta a legnagyobb ellenzéki pártot, hogy nincs semmiféle programja, ez a tábor csak a hatalmat akarja. A vád nem volt igaz, az ellenzék vezére válaszolt a szerinte fő kérdésre: ki a felelős a kialakult helyzetért? Az iparosok szövetsége előtt leszögezte: “A nyomort nem a világválság okozza, hanem az, hogy a vezetők nem törődnek a nép létérdekeivel.” Ne tévesszék meg önöket ezek az idézetek, ezek nem a mai magyar valóságot idézik, ezek nem a magyar parlamentben hang oztak el. A helyszín egész más, Németország, az időpont is egészen más, 19311932, a világválság ideje. Az idézett lapok: a Népszava 1931ben, a Magyar Hírlap ’32ben megjelent száma. A helyszín a német birodalmi gyűlés. Döbbenetes a hasonlóság, de folytat om. Amikor a Ház feloszlatására tett javaslatot a legnagyobb ellenzéki párt, a Reichstag képviselői 320 nem szavazattal ezt elutasították, erre a felháborodott képviselők kivonultak az ülésteremtől. A nemzeti szocialisták dühösen támadták Groener belügymin isztert, aki megelégelte a lakosságot megfélemlítő gárda, az SA masírozását a német városokban. Göring szerint: a kormány az SA leszerelésével a német nép szabadságát akarja leszerelni. A Pesti Napló 1932. május 11én megírta, mivel indokolja az SA az akci óit: “A keleti határok mentén lengyel támadást várnak, ennek elhárítása érdekében folytattak harcszerű készülődéseket.” Mintha a Magyar Gárdát hallanánk a szlovákiai támadások kivédéséről. A doktriner demokraták pedig konzekvensen ragaszkodtak a rögeszméjü khöz: “a demokrácia ellenségeit nem szabad megfosztani attól a joguktól, hogy szétverjék a demokráciát”. “Ha jogszerűen hatalomra kerülünk - mondták , mi fogjuk megmondani, hogy mi a jogszerű.” Amikor a nemzeti
