Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - KISS FERENC (MSZP):
868 a befektetőket, idevonzza a tőkét. Itt akkor lesz befektetés, akkor lesz új munkahely, ha az a vállalkozó, aki a pénzét befekteti az adott vállalkozásba, talál ott megfelelő munkaerőt, akivel az adott céljait és a profitját e l tudja érni. (18.30) Ebbe az irányba kellene együtt gondolkodnunk. Természetesen, az előterjesztők nevében merem mondani, mi nyitottak vagyunk minden jó szándékú módosító indítványra. Úgy gondoljuk, hogy módosító indítványokkal lehet javítani a törvényen, de nagyon fontos lenne, hogy ezt mielőbb el tudjuk fogadni, és remélem, hogy nagy többséggel el fogjuk tudni fogadni, hiszen egyik oldalról, mondom, ezek az irányok nagyon fontosak, a másik oldalról pedig ahhoz, hogy lépni tudjunk, és be tudjuk vezetni a szakmunkástanulók ösztöndíjrendszerét, mielőbbi parlamenti döntésre lenne szükség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre kért szót Velkey Gábor képviselő úr. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Csak egy nagyon rövid választ mondanék Kuzma Lászlónak, mert valóban, alapvetően egyetértünk. A régi tiszkek és az új tiszkek között a legalapvetőbb különbség az, hogy a régi tiszkek, amelyek még az NFT I. alapján jöttek létre, úgy indultak, hogy valóban meg akarták reformálni a szakképzés rendszerét, ezért nagy központi bázisokat, gyakorlóhelyeket szerettek volna létrehozni. Ezek valódi tiszk irányába történő elmozdulást jelentettek. A törvény azonban olyan mértékben kinyitotta a tiszkalakít ás szabályait, hogy az új szakképzésszervezési társulási alapon létrejövő tiszkek igazából csak formális tiszkek. Ha megnézzük a működésüket, formálisan egybe vannak szervezve, gyakorlatilag pedig pont ugyanolyan szétaprózódott, egymástól független, intéz ményi saját érdeket jelentő szervezési modellben működnek, mint ahogy eddig működtek. Azt gondolom, hogy túl megengedő volt a tiszkek létrehozását előíró, illetve azt sem előírta, hanem éppen a pénzügyi támogatási rendszeren keresztül az 1500 fős szabállya l érdekeltségi alapon való elmozdulást képviselő javaslat. Azt gondolom tehát, hogy az alapvető különbség nem az időbeliségben, hanem a tartalomban van, és a tartalom ott is megjelenik, hogy gazdasági társasági formában működik vagy nem. Csak egy mondatot Filló Pálnak. Említette a kozmetikusképzést. A kozmetikusképzés az, amit ha a gazdaság oldaláról nézzük, mindenhol töméntelen mennyiségű formális munkaerőpiaci igénnyel alátámasztódik, mert többsége csak tanulószerződéses képzésben működik, és töméntelen mennyiségű gyakorlóhely jelentkezik. Igaz, ezek egykét fős vállalkozások, és esze ágában sincs egyiknek sem foglalkoztatni a kiképzett tanulókat. Innentől kezdve tehát, azért, mert visszaigényelhetik a képzési költséget, nincs korlát, teljesen félrevisz a rendszer, úgy néz ki, mintha lenne munkaerőpiaci igény, miközben gyakorlatilag semmi nincsen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért csak az a rendszer jó, ami automatizmusszerűen mondja meg, hogy felveszi a gyereket tanu lónak, de majd foglalkoztatja is. A jelenlegi rendszer sajnos nem ilyen. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Kiss Ferenc a következő kétperces felszólaló. KISS FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Velkey Gábornak egy felvetése megütötte a fülemet, ez ped ig a kamarák ellenőrző szerepe. Azért látom, hogy van különbség iskolai rendszerű, tehát az iskolában folyó gyakorlati képzés és a munkahelyen történő gyakorlati képzés között. Ez is egy verseny a tanulóért.
