Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - Cseresnyés Péter (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Lesz mindenki számára elfogadható megoldás az otthont nyújtó és utógondozói ellátás területén a változtatások után?” címmel - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
848 CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnö k úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Út az ellehetetlenüléshez avagy százmilliós újabb kiadások a megyei jogú városok költségvetésében címen benyújtott írásbeli kérdésemre több vonatkozásban is olyan választ kaptam miniszter asszonytól, amely megerősített abban, hogy bizony nagy baj van a jogszabályalkotás területén. Miért is mondom ezt? Azért, mert a megyei jogú városok részére kötelezően előírt, otthont nyújtó és utógondozói ellátás biztosításának kötelezettsége területén, miniszter asszony által is elismerten, nem tisztázott a megyei jogú városok illetékessége, nem biztosított az intézményhálózat kialakításához szükséges infrastrukturális háttér, eltérő a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok finanszírozása. E probléma megoldására miniszter asszony egy ik javaslata az, hogy az infrastrukturális háttér biztosítására pályázatot írnak ki. Vajon a fenti javaslat kiszámítható megoldást jelente a megyei jogú városok részére? Azt hiszem, hogy nem, mert folyamatosan olyan kötelezettséggel terhelik a megyei jogú városokat, amihez a működtetés feltételeit nem biztosítják, így éves szinten ez a feladatellátás több tízmilliós kiadást jelenthet az önkormányzatoknak. A kérdés azonban fennáll: mikor kerül kiírásra az infrastrukturális háttér biztosításáról szóló pályáz at? A működtetéshez miként kíván hozzájárulni a kormányzat? Államtitkár Úr! Egy másik problémára is szeretném felhívni a figyelmet. Válaszában a miniszter asszony azt írta, hogy a gyermekvédelmi szakellátás területén is érvényesülnie kell a gyermek mindene k felett álló érdekének az állandósághoz. Úgy gondolom, hogy ezzel mindannyian egyetérthetünk. Akkor mivel magyarázza azt, hogy amennyiben a megyei jogú városok saját intézményhálózat működtetéséről döntenek, akkor a megyei önkormányzat által fenntartott i ntézményből a nevelőszülőktől szinte valamennyi érintett gyermek új gondozási helyre kerül? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a kérdését, tisztelt képviselő úr. Lesz finanszírozás meg eddig is volt finanszírozás. Ön bizonyára tudja, hogy az otthont nyújtó és utógondoz ói feladatok ellátását az önkormányzati törvény írja elő, és 2002 óta már a gyermekvédelmi törvény is előírja. Azt gondolom, az elmúlt hét év kellő idő volt arra, hogy a megyei jogú városok felkészüljenek ennek a feladatnak az ellátására. A feladat normatí v pénzügyi alapjait illetően azt gondolom, hogy a megyei jogú városok egy szemmel sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, mint a megyei önkormányzatok kerültek, hiszen ugyanaz a jogszabály vonatkozik rájuk, tehát gyakorlatilag ugyanazt a normatívát igényelhet ik meg a gyermekvédelmi szakellátás rovatáról, mint amit a megyei önkormányzatok megigényelhettek. Tehát semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem éri őket. A feladatellátás támogatásának másik formája - ahogy ön is említette - a pályáztatás. Ebben a negyed évben felmérjük a megyei jogú városok új nevelőszülői hálózat, új gyermek- és lakásotthonok létrehozására vonatkozó igényét, és igyekszünk pályázati lehetőséget teremteni hazai és uniós forrásokból egyaránt. Áprilisban pályázati felhívást jelentetünk meg a megyei jogú városok által fenntartott nevelőszülői hálózat kialakításának és működtetésének támogatására. Tehát márciusban teljes körű felmérést fogunk végezni, áprilisban pedig az utóbbi feladatra pályázatot fogunk kiírni. A társadalmi megújhodás operatí v programja keretében a következő akciótervben gondolkoztunk, és intézkedtünk is arról, hogy tegye lehetővé a megyei jogú városok esetében a gyermekotthoni, lakásotthoni férőhelybővítéssel járó infrastrukturális fejlesztéseket. Mindenekelőtt emlékeztetnék arra, hogy a gyermekvédelmi törvény ’97es hatálybalépését követően minden évben a gyermekvédelmi szakellátások fejlesztésére nyílt vagy meghívásos pályázati úton hazai források
