Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Vannak, akik még a válságból is hasznot húznak” címmel - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
834 Köszönöm, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz képviselője, kérdést kíván felt enni a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek: “Vannak, akik még a válságból is hasznot húznak” címmel. Megkérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkár urat válaszadónak. PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Az álla mtitkár urat elfogadom, ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy célszerű lenne, ha a miniszter úr is gyakoribb látogatója lenne a parlamenti üléseknek, és az eseti bizottság munkáját is segítené. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kérem szépen, képviselő asszony... - ve gyük vissza az órát, legyen olyan kedves. Köszönöm. Öné a szó, képviselő asszony. PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miért van az, hogy a világgazdasági válság a kormányban nem egészséges önvédelmi folyamatokat i ndít be, hanem éppen ellenkezőleg, olyanokat, amelyek a gazdasági helyzet további romlását eredményezik? Miért van az, hogy a nyakunkba zúduló válságra nálunk nem értelmes, okos válaszok születnek? Miért van az, hogy itthon nem legyőzendő kihívás, megoldan dó feladat lett a válság, hanem egy kommunikációs varázstakaró, amellyel minden korábbi hibát, baklövést el kívánnak fedni? Államtitkár úr, hónapok óta tudjuk, hogy a magyar polgárok devizában való eladósodása a forint árfolyamának zuhanásával együtt nagyo n súlyos társadalmi és szociális problémákat okozhat. A velünk hasonló cipőben járó országok már lépéseket tettek, hogy a devizahiteleket a saját valutájukon alapuló hitellé alakítsák. Nálunk mi történt eddig? A gyenge forint másik következménye, hogy az E urópai Unióból euróban érkező források, melyek a költségvetési vita idején 245 forintos árfolyamon kerültek rögzítésre, ma 30 százalékkal érnek többet, vagyis a kormány ekkora árfolyamnyereséget könyvelhet el, nagyságrendileg ez a 20092010es akciótervben árfolyamnyereségként 100 milliárd forintot jelent. Ugyanakkor komoly bajba kerültek azok a pályázók, gazdálkodók, akik a pályázatuk keretében importbeszerzésre szorultak vagy szorulnak, hiszen a 2030 százalékos költségdrágulás a pályázatok ellehetetlenül ését jelenti, veszélyeztetve ezzel az uniós források hatékony felhasználását. Felmerül a kérdés, hogy mit csinál a kormány ezzel az árfolyamnyereséggel, hová lesz ez a többletpénz, kinek a zsebét vagy minek a zsebét gazdagítja a többletbevétel? Miért nem v álaszolnak a Fidesz eddig feltett javaslataira? Vane megoldásuk egyáltalán a forint gyengeségéből fakadó problémákra? Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Varju László á llamtitkár úrnak. VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Kedves Képviselő Asszony! Miért van az, hogy kommunikációs varázstakaró az, amiről ön beszél? - mert hiszen kölcsönös megállapodásunk volt az, hogy az elmúlt héten az Új Magyarország fejlesztési terv ellenőrzését végző bizottság keretében megállapodtunk abban, hogy szakmai egyeztetésre kerül sor önök, a szakértőik és egyébként a minisztérium között. Nincs szükség olyan politikai szólamok használatára, amelyek amúgy egyébként az igazságot nem fedik. Nem tesz senki semmit zsebre, a kormány meg végképpen nem. Az a túlméretezett mondás, amely a 100 milliárd forintról szól, nem állja meg a helyét. Ezzel együtt szeretném felhívni a figyelmét, hogy ma is a szerződésekben szerepel az árfolyamkockázat, amely részben fedezi
