Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - Lakos Imre (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - “Meddig kerülgeti a kormány a forró kását? Lesz-e kis és erős állam Magyarországon?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LAKOS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
828 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Lakos Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszterne k: “Meddig kerülgeti a kormány a forró kását? Lesze kis és erős állam Magyarországon?” címmel. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadásra kijelölt államtitkár urat. (Lakos Imre: Igen.) Jelzi, hogy igen. Köszönöm szépen. Lakos Imre képvisel ő urat illeti a szó. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Bár látom a miniszter urat is a teremben, de természetesen államtitkár úr válaszát is kíváncsian várom. Tisztelt Államtitkár Úr! Adószakértők, a Reformszövetség képviselőinek nyilatkozatai , pénzügyi szakemberek, a legnevesebb közgazdászok egyaránt azt javasolták, javasolják a kormánynak, azt tartják a magyar gazdaság szempontjából előremutatónak, ha az állam kiadásai csökkennek, és ezzel párhuzamosan az adóterhek is kisebbek lesznek. De olv astam ma egy újságban Bajnai miniszter úr egy nyilatkozatát, aki úgy fogalmaz - és én ezzel egyet is értek , hogy rövid időn belül még nagyon sokat kell tennie, további kiadás- és adósságcsökkentéssel beindítani a növekedést az államnak, és mielőbb bejutt atni az eurózóna biztonságába. (15.20) De államtitkár úr is úgy nyilatkozott - talán a napokban , hogy fél év alatt mintegy 810 milliárdos kiadáscsökkentést céloztak meg, az Országgyűlés előtt fekvő adócsomag, amelyet a kormány benyújtott, mégsem csökkent i számottevően az adóterhek összességét. Nem lehetséges az, államtitkár úr, hogy a kiadáscsökkenés valójában csak a tervezett kiadásnövekedéshez képest tűnik nagynak? Milyen konkrét kiadáscsökkentő lépéseket tett eddig a kormány? Mit gondol arról a kormány , hogy a magyar kiadások szerkezete az egyes területek elosztásában jelentősen különbözik a környező országokétól? Mi az oka ennek? Mit tesz azért a kormány, hogy a szociális rendszer támogatásait valóban a rászorulók kapják? Mit tesz azért a kormány, hogy az állam működési költségei csökkenjenek? Milyen kiadáscsökkentő lépéseket tervez, és mikor hozza azokat nyilvánosságra a kormány? Mikor közelítheti meg az állami kiadások mértéke a környező országokban tapasztalható mértéket? És sorolhatnánk még ebben a témakörben a kérdéseket, de napi és aktuális válaszokat várunk, és azt várom most államtitkár úrtól is. Köszönöm a megtisztelő válaszát. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Keller László államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ pé nzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Annyi kérdést tett fel, hogy a rendelkezésemre álló idő biztosan nem elégséges ezek megválaszolására. Szerintem büszkék lehetünk arra, amit 2006tól közö sen a szabad demokratákkal az államháztartási kiadások mérséklése terén tettünk. A költségvetési szervek száma 823ról 556ra csökkent, ez közel 60 százalék az igazgatási és igazgatási jellegű szerveknél. 2006 óta - ezt, mondom, közösen csináltuk - a közpo nti közigazgatás létszáma összességében 13 ezer fővel csökkent, mindamellett, hogy a feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések következtében például az APEH létszáma közel 3600 fővel növekedett. A minisztériumok létszáma közel 2200 fővel c sökkent az elmúlt három év alatt, döntően a 2006os intézkedések következtében. Tehát úgy gondolom, ezt nyugodt szívvel, büszkén vállalhatjuk, és nyilván van a működőképességnek egy határa, majd még később erről talán lehet beszélni. Én azt mondtam, hogy o któber eleje óta, amikor világossá vált számunkra, hogy az a gazdasági növekedés, amit még augusztusban joggal terveztünk - a Magyar Nemzeti Bank nagyjából hasonló
