Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - Domokos László (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Inkompetens, kapkodó pénzügyminiszter” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
822 válságot kezelni, alkalmatlan annak még az enyhítésére is. Hogy is mondta ezt valaki 2006ban Balatonőszödön: “Általában sok jó ötlet van, egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.” Tisztelt Miniszter Úr! A kincstári optimizmus miatt alulkalkulálták a nemzetijövedelemvisszaesést és az inflációt. Az így százmilliárdokkal megnagyobbodott költségvetési lyukat valójában úgy akarja betömni a kormány, hogy az ígéretekkel ellentétben idén nem eszközöl jóformán s emmilyen adócsökkentést. Növelik a miniszterelnök által korábban a szegények adójának titulált forgalmi adót. A személyi jövedelemadó sávhatára már két éve nem változott. Az áfa- és jövedékiadóterhek megemelése júliustól fél év alatt azonban akár 142 mill iárd forintot is hozhat a konyhára. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem, miért nem képes hát végre a kormány valós adócsökkentésbe kezdeni. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képvise lő úr. A válaszadásra megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretnék picit pontosítani a képviselő úr által elmondottakon, hiszen azt gond olom, hogy olyan ígéreteket mondott el a képviselő úr, amelyeket saját ígéretének tekinthetünk, de a kormány ígéreteinek semmiképpen. A kormány, amikor az adójavaslatát megfogalmazta, és ezt az országos érdekegyeztetési partnerek elé bocsátotta, amikor a m unkaadók, munkavállalók képviselői, szakmai szervezetek képviselői előtt ezt elkezdte vitatni, akkor olyan javaslatot, mint amire most ön hivatkozott, nem fogalmazott meg. Ugyanis a kormány javaslata sávhatáremelésről ugyan szólt, de a százalékos mérték cs ökkentéséről nem fogalmazott meg javaslatot. Amikor a képviselő úr szakmailag megnézi azt a javaslatot, ami most az Országgyűléshez beterjesztésre került, akkor pontosan láthatja, hogy az 1,9 millió forintra emelt sávhatár január 1jéig visszamenőleges hat állyal 2009ben azt jelenti, hogy ebben az évben teljesen bizonyosan nem rosszabb helyzetet eredményez, mint az egyébként a javaslatban szereplő, második félévtől hatályba lépő 2,2 millió forintos sávhatár. Ezért azt tudom mondani, hogy a kormány, hallgatv a a társadalmi partnerek véleményére - mert az volt az igény, hogy a benyújtás előtt az egyeztetések megtörténjenek , meghallgatva ezen társadalmi partnerek azon véleményét, hogy egy igen bonyolult rendszerrel szemben egy egyszerűbbet érdemes bevezetni, é s azt a másik követelményt is ki kell elégíteni, miszerint 2009ben a költségvetési egyenleg nem romolhat az adótörvények változtatása miatt; azaz ezt a két körülményt összeegyeztetve úgy találta, hogy az 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedő s ávhatár kielégíti ezeket a követelményeket. Azaz csökken az adóterhelés nagysága 2009ben a sávhatáremelés miatt, és az egész évre visszamenőleges hatállyal bevezetett kedvezőbb sávhatár azt jelenti, hogy nem bonyolódik túl az adóbevallás rendszere a 2009. évben sem. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ez a döntés szakmailag bizonyosan egy megalapozott döntés, ráadásul azt a kritériumot is kielégíti, amiről beszéltünk, nevezetesen, hogy az egyeztetések során érdemi változtatása is lehetséges a benyújtott javasla tnak, ha ez a változtatás nem rontja el az egyensúlyi helyzetet. Azt tudom tehát mondani, hogy a képviselő úr által elmondottakkal szemben ez a javaslat ilyen szakmai tartalommal és ilyen társadalompolitikai egyeztetési háttérrel rendelkezik. Képviselő úr, amit második mondatában említett, annak nincs relevanciája, hiszen a kormány javaslata sem az eredeti változatban, sem most, a parlamenthez benyújtott változatban nem tartalmaz családipótlékbruttósításra vonatkozó javaslatot. Hiszen a javaslat úgy szól, hogy adóterhet nem viselő járandóságként viselkedik a családi pótlék a továbbiakban, ami azt jelenti, hogy a szociális
