Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
796 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Kormányzati teendőkrő l” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap ünnepelt az ország, ünnepeltek a magyarok szinte majdnem minden földrészén a világnak, ahol magyarok va nnak, elsősorban persze a Kárpátmedencében. Jó volt magyarnak lenni, jó volt ünnepelni, hiszen van mire visszaemlékeznünk, van olyan dicső múltja ennek az országnak, hogy büszkén tekinthet ezekre az eseményekre vissza. Azt is mondhatnám, hogy jó volt visszaidézni dicső elődeink tetteit, mert ha ma körülnézünk, és megnézzük a jelen állását, ha megnézzük azt, hogy Magyarország 2009 márciusában hol tart, akkor bizony nincs túl sok okunk arra, hogy jó híreket mondhassunk egymásnak. Petőfi és Kossuth valószínűleg annak idején még nem PR- vagy kommunikációs ügynek tekintette a forradalmat, mert valószínű, akkor nem lett volna mit ünnepelnünk, ellentétben a mai magyar kormánnyal, amely az elmúlt héten is jó néhány okot adott arra, hogy pusztán PR- és kom munikációs offenzíváról beszéljünk. Három elemet szeretnék kiemelni az elmúlt hét eseményeiből, amelyek, azt gondolom, hogy jellemezték a múlt hetet, és jellemzik a mai gazdaságitársadalmi körülményeinket is. Az első ilyen hír a Malév körül reppent föl. A nnak idején 2007ben több kormányzati szereplő is, több miniszter is büszkén mondta el, büszkén közölte a közvéleménnyel, milyen sikeres privatizációs szerződést kötöttek az orosz féllel. Mára, 2009re erről a szerződésről is kiderült, hogy bizony fényévek re van attól, hogy ezt sikeresnek nevezzük. A hónap elején már másfél milliárd forintot kellett az állami tulajdonos cégnek ebbe a közös cégbe tenni, hogy egyáltalán működőképes maradjon, és egyelőre nem is látjuk a végét, hogy ennek a Gyurcsánykormány ál tal kötött privatizációs szerződésnek mi lesz a vége. Milliárdok és újabb milliárdok kerülnek az adófizetők pénzéből ennek a cégnek a működtetésére. Hol vagyunk a sikertől? Ki beszél itt ma már sikerről? Egyértelmű kudarc ez a privatizációs szerződés is. E gyébként nem véletlen, hogy amikor a miniszterelnök Putyin miniszterelnökkel tárgyalt, ott egy újságírói kérdésre válaszolva az orosz miniszterelnök meg is említette, hogy jó lenne, ha a magyar fél is teljesítené a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ne m csak az orosz fél. Kicsit baljóslatú ez. Nem véletlen, hogy a Fidesz hónapok óta követeli, hogy hozzák nyilvánosságra ezt a privatizációs szerződést. A másik ilyen hír volt az adótörvényekről hozott kormányzati döntés. Nos, itt aztán tényleg PR- és kommu nikációs dolgokról beszélhetünk. Hiszen emlékezzünk vissza, hogyan kezdődött ez az egész adóátrendezés, adóátalakítás! Januárban még arról volt szó, hogy adócsökkentéssel fogják majd a gazdaságot segíteni. Aztán februárban már miniszterelnök úr arról beszé lt, hogy adóátrendezésről van szó, a magyar lakosság, a magyar vállalkozók megtanulhatják, hogy a “bruttósítás”, az “adóreform” baljóslatú szavak után a mai magyar kormánynak az “adóátrendezés” a baljóslatú szava. (13.10) Igen, szerdán megtudhattuk, hogy a z adóátrendezés igazából adóemelést jelent az ország számára. Miközben Európa minden országa adó- és járulékcsökkentéssel próbálja segíteni a gazdaságát a túlélésben, miközben minden ország próbál adócsökkentés mellett, a terhek könnyítése mellett gazdaság fejlesztési programokat elindítani, a magyar kormány totálisan szembemegy az
