Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
787 DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hankó Faragó Miklós képviselőtársam szavai alapján már kezdtem fogalmazni magamban, hogy hogyan vonjuk vissza az atomkár szabályozására vonatkozó részt. Aztán a hozzászólása módot adott arra, h ogy felüssem az atomenergiáról szóló törvényt, és ott azt találtam, hogy az V. fejezetben - amely az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban keletkezett károkért való felelősség és a károk megtérítése címet viseli - három helyen is, az 50., 53. és 58. §ok ban nevesítetten felhívásra kerül a polgári törvénykönyv rendelkezése, és ennek a feladatnak a törvényalkotó mostanáig nem tett eleget. Most ezzel a javaslattal tudjuk kielégíteni ezt a szabályozási követelményt, ezért töröltem magamban azt a gondolatot, h ogy indokolt lenne visszavonni az atomkár szabályozására vonatkozó részt. Képviselőtársam aggályára nézvést szeretném elmondani, hogy az 52. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy a magyar állam baleset esetén 100 millió SDR, szállítás, tárolás során bekövetkez ett atomkár okozásakor 5 millió SDR fölötti kár esetén helytáll. Tehát létezik ez a kívánt mögöttes felelősség. Eddig a mértékig természetesen az engedélyesnek kell helytállnia, efölött pedig az államnak. Képviselő úrnak a hozzászólása későbbi részében elm ondott elismerő, úgy is mondhatnám, hogy dicsérő szavait köszönöm, köszönjük. Az együttgondolkodás lehetőségét szeretném kínálni, hiszen további jobbító javaslatokat holnap délután 16 óráig kapcsolódó módosító javaslatok formájában még elkészíthetünk és le adhatunk. Ezt a gyümölcsöző együttműködést szeretném kérni és ajánlani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon László is két percben kap szót. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Az atomenergiával és atomkárral kapcsolatosan őszintén sz ólva nem értem, hogy az engedélyes valaminek is köteles helytállni. Jogilag világos, hogy mit akar ez a mondat mondani, csak megpróbálom végiggondolni, hogy akkor ez gyakorlatilag egy atomerőmű megszüntetését fogja jelenteni? Ha és amennyiben az ország ene rgiaellátása valamilyen részben - mint ahogy most is fennáll ez a helyzet - atomenergiaszolgáltatásra épül, akkor, ha még marad valami egy ilyen erőműből, az nem szüntethető meg, nem? Úgyhogy én nem egészen tudom értelmezni ennek a szabálynak a gyakorlati értelmét. Világosítsanak fel képviselőtársaim, ha valamit rosszul gondolok. Én úgy gondolom, hogy az engedélyesnél, akit azonosítok - persze lehet, hogy ez tévedés, hogy én ezt eleve azonosítom az erőművel, mint olyannal, az annak a vagyona , az engedély esnél nincs mit keresni. Mert egy ország energiaellátása - s ezt annál jobban nem érezhettük, mint az elmúlt fél évben - abszolút közügy, állami ügy. Abszolút állami felelősség, hogy egy országban vane energiaellátás. Ezt polgári jogi értelemben nem tudom kártérítés címén megfúrni. Ha van egy - isten ne adja - elemi csapás, aminek kárkövetkezményei vannak, akkor az egyik premissza az, hogy a károsultak nem maradhatnak kártérítés nélkül, a másik premissza pedig az, hogy ugyanakkor az energiaellátásnak továb bra is működőképesnek kell lennie, legalábbis abban az értelemben, hogy polgári jogilag azt nem süllyeszthetjük el. Ebből pedig csak az következik, hogy aki helytáll, az nem lehet sajnos más, mint az állam. (18.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Szép Béla kívá n szólni két percben. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár már nem kívántam szólni, de úgy gondolom, nem mehetünk el a Salamon képviselőtársam által felvetettek mellett szó nélkül, hiszen nyilvánvaló, hogy az engedélyes egy gazdasági társaság, amelyik ezt a tevékenységet, amely sajátos kockázatokkal bír,
