Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
785 előttünk, és bevallom töredelmesen, én még ezt a két törvényt - vagy ezt a törvényt, ha ez egyben szerepel - még nem nyitottam ki, eddig nem volt rá szükség, így nem ismerem a rendelkezéseit. Ha ez a kettő összhangba hozható, nyilván ez vezérelte a kollégákat, amikor előterjesztették, akkor rendben lehet a dolog. Azt viszont én is nagyon fontosnak tartom, hogy mindenképpen érvényesüljön az a szabály, hogy amennyiben nem lehet az atomkárral kapcsolatban konkrétan senkit felelős ségre vonni, akkor az állam mögöttes felelőssége feltétlenül jelenjen meg. Sajnos, az élet úgy hozta, hogy a csernobili atomkatasztrófa következményeit Magyarországon hosszúhosszú éveken keresztül kellett hogy elszenvedje a lakosság. Majd’ mindannyiunk kö rnyezetében vannak olyanok, akiknek nagyon komoly veszteségei származtak abból - mondjuk, elsősorban az egészséget tekintve , hogy a csernobili atomkatasztrófát követően a szükséges óvintézkedések elmaradtak Magyarországon, illetve ha meg is történtek, az ok nem voltak kielégítőek, illetve nem lehetett elhárítani a következményeket. Ez egy életre, illetve hosszú évszázadokra kell hogy intő példaként szolgáljon. Nagyon reméljük, hogy soha nem kell majd e szakasz rendelkezéseit alkalmazni, de az élet azt bizo nyította, hogy bizony esetenként előfordulhatott. Tehát az állam mögöttes felelősségét én elkerülhetetlenül szükségesnek látom megjeleníteni. Egyszerűen nem lehet az atomenergiát úgy használni, hogy kizárólag az engedményes - vagy nem tudom pontosan, hogy kell jelölni azt, aki az atomenergiát hasznosítja , a felhasználó vagy másvalaki úgy viselje, hogy az állam mögöttes felelőssége ne legyen ott. Reméljük, hogy nem sok bajunk lesz e rendelkezésével a leendő törvénynek. Egy másik dolog, amiről szívesen szól nék néhány szót, ez a felelősség a közhatalom gyakorlása során okozott kárért. Ez a témakör nem olyan régen, az elmúlt hónapokban már előkerült itt az Országgyűlés falai között, amikor a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénynek igen jelentős módo sítását végrehajtottuk. Biztató változások mutathatók ki ezen a téren, mármint a felelősség szempontjából, mert sajnos ma ott tartunk, hogy az a szabályrendszer, amely pillanatnyilag hatályban van, nagyjából úgy foglalható össze röviden, hogy a deliktuális felelősségen kívül a közigazgatási eljárásban tevékenykedőknek a felelősségét szinte lehetetlen megállapítani bírósági eljárásban. Az összes ezzel kapcsolatos ítélet, de nagyjából mondhatom azt, hogy a gyakorló jogászok tapasztalata nagymértékben ezt táma sztja alá. Sok pozitív változást látok a Ptk. új normaszövegében, például az eljárás elhúzódásával kapcsolatos felelősség tekintetében kimondottan jónak tartom a rendelkezéseket. Nem nagyon tudok egyetérteni Rétvári Bence képviselő kolléga úrnak a 793. pon t alatt - az ajánlás pontját mondom - előterjesztett javaslatával, de van olyan eleme, amelyet megfontolandónak tartanék. Egyrészt egy kicsit aránytalannak érzem azt, hogy az eljárás elhúzódására vonatkozóan viszonylag terjedelmesen - és azt hiszem, hogy j ól - tartalmaz felelősségi szabályokat a javaslat, ugyanakkor nagyon sok területre vonatkozóan vagy nagyon szűkszavú, vagy nem biztos, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy aki kárt szenved el egyegy eljárás során, egy közigazgatási hatósági eljárás során, annak megtérüljön a kára. Szeretnék abból kiindulni - ha valaki ismeri a mai magyar gyakorlatot, akkor annak tudnia kell , ha például ma Magyarországon valakit 30 napra előzetes letartóztatásba helyeznek, csak 30 napra, és a 30. napon szabadlábra helyezi k, annál jó eséllyel megállapíthatjuk azt, hogy egy életre tették tönkre; ez szinte majdnem bizonyos. Elveszíti a munkáját, elveszíti a közmegbecsülését a lakókörnyezetében, sokszor a családi kapcsolata is megromlik akár egy 30 napos előzetes letartóztatás következtében is. Még nagyon sok minden mást föl lehet hozni, főleg a mai gazdasági helyzetben nem kell mondanom, hogy anyagilaggazdaságilag milyen veszteséget jelent. Nagyon gyakran a családfővel, a családfenntartóval, a családban legnagyobb jövedelemme l rendelkezővel történik ez, tehát egészen elképesztő következményekkel járhat. (18.10)
