Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
781 mert egyébként az élet azt mutatja, hogy ilyen jogviszonyok, amiket nem tudok nevesíteni, de ilyen jogviszonyok léteznek. Mindkét fél szempontjából előnyösebb lenne, hogyha ezeket valamilyen tisztességes szabályozás keretei közé lehetne illeszteni. Szerintem ezen lehet, hogy érdemes gondolkozni, nem is biztos, hogy a polgári törvénykönyv keretei között, mert valószínűleg több, egyébként a törvénykönyvben, a jelenleg hatályosban és a tervezettben is szereplő jogviszon nyal összevethető, összehasonlítható. Én tehát azt gondolom, hogy a problémát mindenképpen érzékelnünk kell, és meg kellene próbálni valamilyen tisztességes megoldást találni rá. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Szép Béláé a s zó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Annak érdekében, hogy a Hankó Faragó képviselőtársam által felvetettek szerint létező társadalmi problémára szakmailag korrekt megoldást tudjunk találni, én azt javasom, hogy nem a jelenleg előttünk fekv ő Ptk. keretei között, de sokkal inkább az éppen megváltoztatás alatt, előtt álló napszámbélyegrendszer megváltoztatásával összefüggésben, természetesen bizonyos garanciális szabályok megtartásával törekedjünk arra, hogy egy, a speciális követelményeket t eljesítő konstrukciót ki tudjunk dolgozni, és azt hozzuk a tisztelt Ház elé. Egyébként a munka törvénykönyvével kapcsolatos kritika tekintetében a saját tapasztalatom is az, hogy a mai napig új munka törvénykönyvének hívja mindenki, ami az eltelt 17 év ell enére a befogadás elmaradását bizonyítja. Ez ugyan kritikaként létezik, de ez nem jelenti azt, hogy azokat az intézményeket, amelyek az életünkbe beszívódtak, amelyek a pihenésünkhöz, a munkaerőnk újratermeléséhez és az elvégzett munkával arányos bérezés t ekintetében benne foglaltatnak, még hogyha néha következetlen és nem kellően pontos megfogalmazás mellett is, ezeket természetesen meg kívánjuk és szükséges megtartani, akár egy ilyen új jogintézmény keretei között is. Az együttműködésemet ajánlom e tekint etben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita negyedik szakaszát lezárom. Megnyitom az ötödik vitaszakaszt a szerződésen kívül okozott kárfelelősség szabályaira és az azt érintő módosító javaslatokra. Először az írásban jelentkezett képviselő kap szót, Salamon László képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban egyetlenegy kérdéssel kívánok foglalkozni, az atomkár kérdésével. Felelősség atomkárokért címmel Szép Bél a képviselő úr és két szocialista képviselőtársa módosító javaslatot terjesztett elő, egy ilyen címszó alatt az atomkárok megtérítésével kapcsolatos szabályozást javasolnak beépíteni a polgári törvénykönyvbe. Az általam most elmondottakból következően a ko rmány eredeti javaslata ilyen természetű rendelkezéseket nem tartalmazott. A módosító javaslat megfogalmazza az atomkár fogalmát, jelesül: “Atomkárnak minősül az atomenergia alkalmazása során külön törvényben meghatározottak szerint okozott kár.” A módosít ó javaslat olvasásakor már itt kétkedés fogja el az embert egy kicsit, mert a módosító javaslat szándéka szerint a kártérítés, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan bekövetkezett kártérítés szabályait be kívánja építeni a polgári törvénykönyvbe, de r ögtön az első mondat fogalmilag egy külön törvényre utal. Majd látni fogjuk, hogy ez mint következetlenség kiteljesedik a módosító javaslat további elemei kapcsán. De ha tovább ismerkedünk a módosító javaslattal, akkor egy számomra meglehetősen meglepő sza bály következik, amely így szól: “Az atomkárt az atomenergia alkalmazása körében engedélyköteles tevékenységet hatósági engedéllyel folytató személy köteles megtéríteni.” Miről is
