Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
758 sérelem felismerése után rögtön fellép az igényével, és nem fog egy évet, különösen nem két évet várni. Van ennek a dolognak egy másik oldala is, tisztelt képvis előtársaim, a jogbiztonság. A szerződésekben történő bizalom. A felek kötnek egy szerződést. Utána meddig lehet bizonytalanságban hagyni önmagukat? Meddig lehet megnyitni azt a határidőt, hogy ezt a szerződést megtámadják, aminek az eredményeként akár a bí róság a szerződést érvénytelenné is nyilváníthatja mint egyik lehetőséget? Tévedés, megtévesztés esetében például? A feltűnően aránytalan értékkülönbség esetében más megoldások jöhetnek elsősorban szóba. Nem lehet ezt az időt, amíg egy ilyen bizonytalanság i helyzet van, tovább kitágítani! Tehát túlmenően azokon az érveken, amiket Rubovszky és Vitányi képviselőtársaim ennek kapcsán elmondtak, szeretném erre a szempontra is felhívni a figyelmüket. Szabad legyen azt mondani, hogy egyenesen kontraproduktív, dis zfunkcionális a kormánynak ez a javaslata. Kifejezetten káros. A jogbiztonságra és a felek érdekeire nézve szerintem kifejezetten sérelmes. Nem értjük, hogy a kormány és a kormánypárti képviselőtársaim miért nem támogatták az alkotmányügyi bizottságban ezt a módosító javaslatot. Szeretnénk nyomatékkal figyelmükbe ajánlani, és kérni a támogatásukat. A másik kérdés pedig az 527. ajánlási szám alatti javaslat, illetve tematikailag idekapcsolnám, eddig még nem érintettük, az ajánlás 525. és 526. pontjában szere plő módosító javaslatokat is. Az 527. javaslatban voltaképpen egy olyan terminológiai megfogalmazás megváltoztatásáról van szó, ami meggyőződésünk szerint sokkal inkább felel meg a szakszerűség követelményeinek, mint a kormány által választott szöveg. Arró l van szó, hogy a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet hogyan bíráljuk el abban az esetben, ha a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet természetben nem lehet visszaállítani. Erre nézve szól a rendelkezés úgy, hogy a bíróság elrendeli az ellenszolgálta tás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Majd következik a másik mondat: ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása célszerűtlen - mondja a kormány javaslata. És enne k a helyébe, a “célszerűtlen” szó helyett javasoljuk azt a kitételt feltüntetni, hogy: ha az valamelyik fél jogos érdekét sérti. Ha a két kifejezést összevetjük, teljesen nyilvánvaló, hogy a “célszerűtlen” szó használata bizonytalan tartalmú, és rendkívül önkényes, szubjektív értelmezésre ad lehetőséget a jogalkalmazó számára. Sokkal konkrétabb és sokkal határozottabb az a megfogalmazás, amit módosító javaslatunkban előterjesztettünk. Jelesül ne az szerepeljen, hogy akkor alkalmazhatja a bíróság az adott jo gkövetkezményt, ha az eredeti állapot helyreállítása célszerűtlen, hanem az szerepeljen, hogy a bíróság akkor járhat el így, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél jogos érdekét sérti. Ami az 525. és 526. módosító javaslatokat illeti, ezek lén yegében az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatosak. Lényegében mind a kettő szocialista képviselőtársaim, Frankné dr. Kovács Szilvia, Szép Béla és Szabó Éva képviselőtársaim módosító javaslata. Gyakorlatilag az irományszámok körében a 41. számon sz ereplő módosító javaslat. (Felmutatja.) (15.40) Voltaképpen arról szól ez a javaslat, hogy ha a szerződés érvénytelenné nyilvánítása esetében a felek kérik az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások természetbeni visszatérítésé t, akkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez az in integrum restitutio ne járjon méltánytalan sérelemmel. Ezt egy olyan módosító javaslattal kívánják szolgálni, megvalósítani, idézem: “az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell az eredeti leg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának fenntartásáról”. Szerintem a rendelkezés, a javaslat alapvető iránya világos és egyértelmű. Voltaképpen e javaslat kapcsán nem is kifejezetten szembenálló véleményt szeretnék megfogalmazni, de azért kérdője leket föltennék. Van bennem bizonytalanság, mert egyfelől érthető, elfogadható bizonyos értelemben az, hogy az érvénytelen szerződés utáni eredeti állapot helyreállításánál törekedjünk arra, hogy méltánytalanság ne érje a feleket abból adódóan, hogy egyik vagy másik szolgáltatás értéke az
