Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
756 Köszönöm a szót, elnök úr. A vita ezen szakaszában én két darab módosító indítványunkhoz szeretnék hozzászólni. Az első az 504., a második 527. Az 504. módosító indítvány a megtámadással kapcsolatos kérdéskörbe tartozi k, nevezetesen: a hatályos jogunk a megtámadási határidőre jelen pillanatban egy esztendőt biztosít. Én semmi indokát nem látom annak, hogy ez az egyéves határidő két évre kerüljön felemelésre. A törvényjavaslat indokolásában az az indokolás pedig, hogy mé ltánytalan az, hogy az általános polgári jogi elévüléstől az öt évhez képest csak egyötödöt biztosít a ma hatályos törvény a megtámadásra, az indoka, hogy ne egyötöd, hanem kétötöd, ez nekem rendkívül sovány dolog. Ez teljesen indokolatlanná teszi egy ilye n alapvető kérdés megváltoztatását. A teljesség igénye nélkül - mert tudom azt, hogy ehhez az ajánlási ponthoz a frakciónkból, illetve az előterjesztőtársaim közül többen is hozzá kívánnak szólni - még egy kérdésre szeretnék kitérni. Tekintettel arra, hogy itt a megtámadási határidőnél a törvényjavaslat az elévülés megszakadását, nyugvását, mindent pontosan értelemszerűen alkalmazandónak ír elő, ez is azt támasztja alá, hogy a ma hatályos és indokolatlanul megváltoztatásra kerülő egy esztendő tökéletesen el egendő. Én arra a paragrafusra is szeretnék hivatkozni, hogy a törvényjavaslat azt mondja, a megtámadási határidő lejártát követően az ekörül kialakult jogvitában a fél kifogásként érvényesítheti. Tehát gyakorlatilag minden olyan jog biztosítva van, ami eg y megtámadható szerződéssel kapcsolatos reparálásra elegendőnek tűnik, ezért kérjük azt, hogy itt a törvényjavaslathoz beadott módosító indítványunknál a két esztendőnek egy évre történő módosítását szíveskedjenek támogatni. Szintén a megtámadással kapcsol atos témakörnél szerepel az 527. módosító indítványunk. A módosító indítvány arra terjed ki, hogy ha a szerződéskötés előtt fennálló állapot nem állítható helyre, akkor a bíróság elrendelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének p énzbeni megtérítését. Ez alól egy kivételt állapít meg, hogy a bíróság abban az esetben nem alkalmazhatja ezt, ha célszerűtlen ennek az alkalmazása. Ez a definíció számomra elfogadhatatlan. A módosító indítványunk arra tér ki, hogy a pénzbeni ellenszolgált atás megítélése akkor ne legyen alkalmazható, hogyha ez a pótlásként felajánlott reparálás bármelyik fél jogos érdekébe ütközik. Szó szerint tehát úgy szólna a módosító indítványunk: hogyha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél jogos érdekét sér ti. A bíróság jogellenes helyzetet az ítéletével nyilvánvalóan nem hozhat létre, ezért ezt a pontosítást mindenféleképpen szeretnénk elérni. Nagy örömünkre szolgált, hogy az alkotmányügyi bizottság is támogatta ezt a módosító indítványunkat, és az előterje sztő is egyetértett ezzel a módosító indítvánnyal. Tehát gyakorlatilag ennek a parlament részéről való támogatását is indítványozom. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces fe lszólalásra jelentkezett Vitányi István, a Fidesz képviselője. DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Magam is az ajánlás 504. pontjához szeretnék hozzászólni, hiszen Rubovszky képviselőtársam említette, hogy ezt többen terjesztettü k be; és itt az elmúlt percekben Szép képviselőtársam hozzászólására szeretnék reagálni, aki azt mondta, időt takarítottunk volna meg, ha a törvény indokolását elolvastuk volna. Rubovszky képviselőtársam már említette, hogy a törvényjavaslat indokolása ann yiban merül ki - azt írja , semmi sem indokolja, hogy az általános elévülési idő egyötöde lehessen a megtámadási idő. Akkor kérdezem én, mi indokolja, hogy kétötöde legyen a megtámadási idő. Erre vonatkozóan a törvény indokolása nem nyújt magyarázatot. Úg y gondolom, több évtizede kialakult bírósági és joggyakorlat az egyéves megtámadási határidő, és a vagyoni forgalom biztonságának alig használ, ha a megtámadási határidőt ennyire, azaz két évre kitoljuk.
