Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ÉVA (MSZP):
748 Tehát ha gondatlanságról, hibáról beszél Salamon képviselőtársam, akkor téved, mert még egyszer mondom: a Legfelsőbb Bíróság által, jóval korábban kialakított, következetesen alkalmazott, aggálymentes állásfoglalás szó szerinti beépítéséről van szó. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Korábbi felszólalásában Szép képviselő úr azt mondta, hogy 90 százalékban épült be a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása ebbe a szövegbe. Ez megint egy olyan helyzet, hogy… (Dr. Szép Béla: Ilyet nem mo ndtam.) Képviselő úr, ezt mondta. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása ebben a percben nincs itt a kezünkben. Van egy törvénytervezet, van Rétvári képviselő úr javaslata, és van némi tudásunk arról, hogy az alapvető jogokról mit mond az alkotmány. Ha pedig az alapvető jogokról azt mondja az alkotmány, hogy azt csak törvényben lehet szabályozni, és a jogalkotási törvény erre még rádupláz, és kimondja, hogy a tulajdonjog - ami mellesleg egy alapvető jog - kizárólagos törvényalkotási tárgyat képez, akkor nem le het vitás az, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatosan és egyáltalán a tulajdonos rendelkezési jogával kapcsolatosan csak törvényben lehet alkotmányos szabályozást tenni. Az, hogy most a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása… (Dr. Szép Béla és dr. Hankó Farag ó Miklós konzultálnak.) Azt nem nagyon tudom elképzelni, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szembemegy az alkotmánnyal. Nincs előttem a szöveg, és nem tudom, hogy milyen mértékben épül be a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása ebbe a szövegbe, de nem hi szem, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása arról szól, hogy a tulajdonjoggal kapcsolatos alkotmányos előírást figyelmen kívül kell hagyni. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót a normál felszólalások köré ben, azaz 15 perces időkeretben Szabó Éva képviselő asszonynak, MSZP. DR. SZABÓ ÉVA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A birtok- és tulajdonjoggal kapcsolatos ajánlási pontok közül a 338. ajánlási ponttal kapcsolatban szeretném elsők ént álláspontunkat elmondani. Ez az ajánlási pont azt a módosító javaslatot tartalmazza, amely a dologi jog egyik legalapvetőbb fogalmának, a dolog fogalmának a pontosítását célozza. Ebben a törvény által a dolog fogalmi elemei közötti felsorolásban az üzl etrész fogalma helyett javasoljuk a társasági részesedés fogalmának alkalmazását. Az üzletrész a társasági jog szabályai alapján a korlátolt felelősségű társasághoz köthető fogalom, ugyanakkor nemcsak a korlátolt felelősségű társaságban lévő társasági rész esedések átruházása lehetséges, hanem más társasági formákban meghatározott részesedéseké is. A módosító javaslat tehát egyfajta jogharmonizációt is szolgál. Ugyanebben a módosítónkban javasoljuk, hogy maradjon el a normaszövegből a vagyoni értékű jogra vo natkozó utalás, mivel azt az adásvételnél és az ajándékozásnál is tartalmazza a törvényjavaslat. Így e helyen való feltüntetése szükségtelen. A módosítás abból indul ki, hogy a vagyoni értékű jogok dologi jogi megítélése egységes legyen, a rendelkezés megk ettőzése jogbizonytalanságot okozna. Az ajánlás 362. pontjával kapcsolatos módosítóról az álláspontunk a következő. Ez pedig a jogcímes elbirtoklással van kapcsolatban. A jogcímes elbirtoklás esetében a törvényjavaslat szerint az elbirtoklás három év eltel tével bekövetkezik, ha a birtokos a dolog birtokát a tulajdonostól olyan szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdon feltétlen átruházását követelhetné, ha a szerződés