Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
712 Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5 százalékról 2000re 4,7 százalékra , 2006ra pedig 4,4re csökkent, és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Jelenleg az élettársak fogalmáról a polgári törvénykönyv egyetlenegy paragrafusban rendelkezik, és egy másik paragrafus szól az élettársi kapcsolat v agyoni következményeiről. Mindemellett számos jogszabály különböző társadalombiztosítási és szociális jogkövetkezményeket fűz az élettársi kapcsolathoz. Ugyanakkor az élettársi kapcsolat keletkezése és megszűnése - ellentétben a házassá ggal - nem kötődik hatósági aktushoz, ezért a kapcsolat fennállásának bizonyítása a különböző jogviszonyokban az érdekeltet terheli, a különféle bizonyítási eszközök értékelése, megítélése pedig a hatósági, bírói gyakorlat által alakult. A törvényjavaslat az élettársi kapcsolatok bizonyításának megkönnyítése érdekében bevezeti az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását, ezáltal lehetőséget biztosítva arra, hogy akár azonos, akár különböző nemű nagykorú személyek közjegyző előtt közösen nyilatkozzanak kapcso latuk fennállásáról, illetve arról, hogy nem élnek egymással élettársi kapcsolatban. A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Közjegyzői Kamara által vezetett számítógépes nyilvántartásba. Ezáltal azokról, akik a nyilvántartásban együtt szerepeln ek, vélelmezni kell, hogy addig, amíg mindkettőjük él és másként nem nyilatkozik, vagy házasságot nem köt egymással, élettársi kapcsolatban élnek. A számítógépes adatbázis létrehozásának eredményeképpen e bizonyítási eszközhöz az állampolgárok és azok a ha tóságok, amelyek számára az feladatuk ellátásához szükséges, komolyabb költség- és időráfordítás nélkül hozzáférhetnek, lényegesen leegyszerűsítve ezzel számos eljárást. Az élettársi nyilvántartás által igazolható élettársi kapcsolatnak egyetlen jogkövetke zménye az apasági vélelemre vonatkozóan csak a különböző nemű élettársakat érinti. Nem szükséges ugyanis, hogy apai elismerő nyilatkozatot tegyen az élettárs, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része a latt az élettársi nyilatkozatok nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt, és az anyának más személlyel a fogamzási időben házassága vagy igazolt élettársi kapcsolata nem volt. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a beterjeszte tt törvényjavaslatot megvitatni és azt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az emberi jogi bizottság álláspontjának és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. GUSZTOS PÉTER , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépe n a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság a tegnapi ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és többségi szavazással, 10:9 arányban általános vitára alkalmasnak találta azt. A törvényjavaslat előtörtén ete valamennyiünk számára ismert. A tavalyi évben elfogadott a Magyar Országgyűlés egy olyan törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek talált. Ez a törvény vonatkozott a különnemű és az azonos nemű párok élettársi kapcsolatára egyar ánt. Az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott többségi vélemény a következő volt. Úgy látjuk, hogy szükség van újabb jogalkotói lépésre, szükség van további jogalkotásra ezen a területen, egyetértés mutatkozott abban, hogy az azonos nemű párok Magyaro rszágon súlyos joghátrányokat szenvednek, s hogy az ő jogi emancipációjukat, ezt a polgári jogi folyamatot folytatni kell, s hogy ennek érdekében fontos előrelépés lehet ez az előttünk fekvő törvényjavaslat. Az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen k övetkezik, hogy a parlamentnek, a jogalkotásnak az alkotmányból levezethető kötelessége, hogy az azonos nemű párok számára a házassághoz hasonló családjogi intézményt vezessen be. Idézem az Alkotmánybíróság határozatát: