Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP):
691 Egy té ny, hogy amikor az Akadémia 2007ben a vagyonát is megkapta, az akkori elnök jogos igénye szerint felvetődött, hogy ezzel a vagyonnal, ezzel a megváltozott körülménnyel már semmiképpen sem lehet jól gazdálkodni a korábbi törvények alapján. Természetesen it t felénk, az Akadémia különböző osztályait meghallgatva, többféle információ is becsatolásra került. Sokan azt kérték, hogy 2007 legyen az az év, amikor mérlegelünk, és az Akadémia akkori elnöke, elnöksége készüljön fel a 2008as akadémiai közgyűlésre, és a 2008as közgyűlést követően a megválasztott új elnök és testület nyújtsa be minél rövidebb időn belül azt a tervezetet a felügyelő minisztériumnak, ami a parlament elé kerül. Ebből adódóan 2007ben ténylegesen többen voltunk azok, akik ezzel a kérdéssel úgy álltunk a saját frakciónk elé, hogy nem szabad siettetni. Azt hiszem, a jegyzőkönyvnek is fontos azt leszögezni, hogy nem volna korrekt egy hosszú távú működést egy leköszönő elnökséggel megszavaztatni. Tehát amikor azt kérik számon tőlünk, hogy miért nem erősítettük 2007ben ennek a törvénynek a felgyorsítását, miért inkább azt kértük, hogy ez 2008 őszén kezdődjön el, akkor azt hiszem - és ebben, gondolom, akik végigkísérték ezeket a vitákat, ma már egyetértenek , jó döntés született. Megvártuk a közg yűlést, és a megválasztott elnök, főtitkár, osztályok előkészítették mindazt az anyagot, ami ma a kezünkben van a minisztérium beterjesztésével. Így a 2008as választások után újból kérdésként vetődött fel, hogy mi legyen: új törvény vagy törvénymódosítás. A beterjesztő minisztérium az Akadémia vezetésével abban értett egyet, hogy a törvény több pontja is kiállja a próbát, nincs szükség egy új akadémiai törvény megalkotására. Sokkal inkább megvannak azok a pontok, amelyek azt fogják szolgálni, hogy az Akadé mia éppen a kialakult helyzethez, az új gazdálkodási viszonyokhoz, mondhatnánk azt is, hogy a felgyorsult világhoz alkalmazkodva olyan módosításokat hozzon létre, amelyekkel elősegíti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a mindenkori értékrendjének megfelelő en Magyarországon azon intézmények közé tartozzon... - és elnézést, itt Széchenyivel példálóznék, aki azt mondta, hogy az Akadémia Magyarországon mindig lámpásként kell hogy világítson, a tudomány és az emberek tájékozódási pontja kell hogy legyen. Úgy érz em, hogy a beterjesztők most ebbe az irányba lépnek tovább, hiszen arra törekednek, hogy miként tud a megváltozott körülmények között segíteni abban Magyarországnak, és akkor, 2008 elején még nem gondoltuk, hogy válsággal fogunk találkozni, hogy a különböz ő tudományterületeken intenzív munkával Magyarországot hozzásegítse ahhoz, hogy Európában és a világban mielőbb megtalálja a helyét, a kivezető utat. Az előttünk lévő módosítás miről is szól? Az Akadémia felépítésével és irányításával foglalkozik. Gyakorla tilag továbbra sem korlátozza az akadémikusok számát, a doktorok tiszteletdíjával egy korlátozó szorzószámot állít be, de azt hiszem, a doktorok nevében mondom, sohasem az a fontos, hogy mennyi a tiszteletdíj, hanem az, hogy valaki részese lehet annak a te stületnek, akit az Akadémia a doktorai közé választ. A közgyűlésben 200 fő hozza majd meg a döntéseket, ami szintén azt eredményezheti, hogy ez olyan kezelhető létszám, amellyel már tud gazdálkodni, tud konzultálni a mindenkori akadémiai vezetés. Nagyon fo ntos, hogy az Akadémia elnöke az osztályokra kíván támaszkodni. Megítélésem az, hogy minden területen az osztályokon folyik a tudományos munka, hiszen egyegy tudományterület előrelépése az osztályok munkáján keresztül valósul meg. Az Akadémia elnöksége és a vezetői kollégium egy nagyon lényeges területe a jövőbeni akadémiai működésnek. Azt gondolom, hogy nem rossz szót használva, ez biztosíthatja a modern, a napi változásokhoz igazodó gazdálkodást és a gyors reagálást az Akadémia számára. Nem kényszerül rá az Akadémia arra, hogy stratégiai és gyorsan megteendő kérdéseiben közgyűléstől közgyűlésig várakozzon. Azt hiszem, ma Magyarországon, de a világban is olyan időszakot élünk, amikor egy év olyan hosszú táv, ami egyszerűen a korlátokat szabná csak meg. Ezé rt mi ezeket a törekvéseket támogatjuk.
