Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
575 Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Dr. Avarkeszi Dezső jelentkezik.) Mivel több jelentk ezőt nem látok, a vita e szakaszát lezárom. (Dr. Avarkeszi Dezső: Elnök úr!) Illetve az államtitkár úr kért szót; neki még megadom a lehetőséget a szólásra. Öné a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen , elnök úr. Elnézést, kicsit későn jeleztem, hogy a vita végén szeretnék néhány gondolatot elmondani. Ha jól számolom, körülbelül négy és fél órát vitatkoztunk a polgári törvénykönyvhöz benyújtott módosító indítványokról, és még két alkalommal lesz módunk erre. Számomra izgalmas szakmai vita volt, érdekes hozzászólások hangzottak el. Talán egy kicsit kevesen vettünk részt a vitában, és számomra különösen fájó volt az, hogy a legnagyobb ellenzéki párt egyetlenegy képviselője sem vett részt ezen a vitán, sőt az ellenzéket szinte kizárólag Salamon képviselő úr képviselte ebben a vitában. Talán jó lett volna, ha több álláspont megjelenik, több álláspont ütközik egymással. A vita mindenképpen hasznos volt. Szerintem felhívta a figyelmet néhány olyan kérdésre, ami n még érdemes elgondolkodni, érdemes esetleg kapcsolódó módosító indítványokkal is tovább javítani az előterjesztést - szólt erről Kovács Szilvia és Szabó Éva képviselő asszony is. Van még időnk arra, hogy ezeket a módosító indítványokat a képviselő hölgye k és urak elkészítsék, és ha szükség van rá, akkor benyújtsák. Nagyon fontos témakörei képezték ma vita tárgyát a törvényjavaslatnak; a személyek, a családjog, a bejegyzett élettársi kapcsolat, az öröklési jog, persze mindegyik másmás minőségben fontos, d e mégis fontos részei. (16.30) Számomra úgy tűnt, hogy azok a kifogások, amelyek megfogalmazódtak az eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban, és bizonyos, a kormány által támogatott módosító javaslatokkal kapcsolatban, ezek a kételyek több okból szá rmaztak, egy részük talán a módosító indítványok meg nem értéséből vagy egymáshoz fűződő kapcsolatuk meg nem értéséből. Erre utalt Kovács Szilvia képviselő asszony is, hiszen amikor a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát leszűkítjük arra a lakásra és a be rendezési tárgyakra, amit közösen használtak, ugyanakkor az eredeti javaslat szerint korlátozni az ilyen haszonélvezetet nem lehet, akkor nyilván a korlátozás megtartása a törvényjavaslatban felesleges. Voltak olyan megjegyzések, amelyek tényszerűen nem fe lelnek meg a valóságnak, például az a megjegyzés, hogy a törvényjavaslat, illetve a törvényjavaslathoz módosító indítványt benyújtó szocialista képviselők meg akarnák szüntetni a túlélő házastárs haszonélvezetének az intézményét. Nyilván, hogy ezt nem akar ják megszüntetni, némi átstrukturálást javasolnak, ami szerintem is részben a változást tükrözi, és szerintem is kedvezőbb megoldást ajánl mind a gyermeknek, mind a túlélő házastársnak. De a leglényegesebb különbség a parlamenti képviselők álláspontja közö tt, ami itt megfogalmazódott, szerintem egyértelműen abból adódik, hogy azokat a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásokat, amelyek mindenki számára nyilvánvalóak, a képviselők egy része és a kormány is tükröztetni akarja az új polgári törvényköny vben, a képviselők másik része pedig ezt nem tartja szükségesnek. Itt csak egy dologra szeretnék utalni: Magyarországon ma már több százezer ember él élettársi kapcsolatban. Ez lehet, hogy valakinek nem rokonszenves. Lehet, és biztosan sokan vannak, akik a hagyományos házasságon alapuló párkapcsolatot tartják egyedül üdvözítőnek és támogatandónak. Ugyanakkor egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a több százezer embert, aki úgy gondolja, hogy együtt akar élni, hosszú távon akar együtt élni, gyerekeke t akar közösen nevelni, közös vagyoni viszonyokat képzel, de nem kívánja a házasság kötelékét magára venni, hanem ebben az élettársi kapcsolatban akar élni. Lehet ezt figyelmen kívül hagyni, de szerintem nem helyes. Ezt igenis szabályozni kell!
