Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ÉVA (MSZP):
567 de engedjék meg, hogy előtte a módosító javaslatokhoz kapcsolódva néhány általános gond olatot elmondjak. Az öröklési jog területe egy stabil joganyag, a módosító javaslatok is leginkább pontosító jellegűek. Újdonságot csupán néhány módosító javaslat jelent, amely a házastárs és a szülő öröklésével kapcsolatos, amivel előttem szóló képviselőt ársam is foglalkozott. Mára a kapcsolatok sokkal összetettebbek lettek, mint voltak ötvenszáz évvel ezelőtt - úgy érzékeltem, hogy ezt nem vitatjuk , ezért szükségszerű a változtatások nyomon követése. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy példáu l az üzletrészen fennálló haszonélvezeti jog sok esetben nem kezelhető. Ha a hagyatékban több ingatlan - így például lakás, nyaraló, termőföld - is van, méltánytalan helyzetet teremthet az állagörökösökkel szemben az, ha a túlélő házastárs haszonélvezete a hagyaték minden elemére kiterjed. Méltányos helyzetet szeretnénk teremteni a leszármazók és a túlélő házastárs között azzal a javaslatunkkal, amely szerint ha az örökhagyónak leszármazói vannak, a túlélő házastárs a hagyatékból, egy gyermekrészt örököl, ö rökli továbbá az általa lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyak holtig tartó haszonélvezetét. Lehet, hogy kétperces hozzászólásban kellene reagálni arra, hogy ha úgy gondolja képviselőtársunk, hogy az általa lakott lakás és az ah hoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyak nem egyértelműek, akkor ezen kapcsolódó módosító javaslattal még lehet segíteni, de azt hiszem, hogy a szabályozás célja nem vitatható. A 859. számú ajánlási pontban szereplő módosító javaslat elfogadása eset én a gyermekek tehermentes állagot örökölhetnének, kivéve az özvegy által lakott lakást, így a hagyatéki tárgyak vonatkozásában a rendelkezési jogukat nem korlátozná az özvegyi jog, és az özvegy is biztosítva lenne a haszonélvezettel, hogy megszokott körny ezetében élhessen tovább. A gyermekrész özvegy általi öröklése pedig ellensúlyozná azt, hogy a haszonélvezet nem terjed ki a hagyaték minden elemére, hanem csak az általa lakott lakásra. Nézzük az ajánlás vitatott 863. pontját! Természetesen az ebben talál ható módosító javaslathoz is kérem képviselőtársaim támogatását. Itt is úgy érzékeltem, hogy a szabályozás célja egyértelmű és nem vitatott; ha jól emlékszem, képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy túlterjeszkedik a hagyományos kereteken... (Dr. Salamon Lás zló: Nem pont ezt mondtam.) - a “túlterjeszkedés” szó elhangzott. Abban egyetérthetünk, hogy az idő változása, valamint a megváltozott élet- és a különféle családi viszonyok miatt szükséges a szabályozás. A túlterjeszkedés mértékét ön sem határozta meg, ez lehet vita tárgya, de értsünk egyet abban, hogy időnként szükséges túllépni a hagyományos kereteken. Az előzőekben ismertetett módosító javaslatokkal összefüggésben javasoljuk, hogy leszármazó hiányában a szülők és az örökhagyó házastársa örököljön. Az ör ökhagyó életben lévő szülei az örökhagyó halálával elesnek attól, hogy szükség esetén a gyermekük részükre támogatást, tartást nyújtson. Ráadásul nagyon gyakori az, hogy a szülő jelentős mértékben járul hozzá gyermeke, azaz az örökhagyó vagyonának a gyarap odásához, anélkül, hogy az ági vagyonnak minősülne. A jelenlegi főszabály szerint tehát leszármazó hiányában a házastárs örökli a hagyatékot. Ezen szeretnénk változtatni oly módon, hogy leszármazó hiányában az örökhagyó házastársa örökölje az általa lakott lakást, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat, valamint az egyéb hagyaték felét. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei öröklik, fejenként egyenlő arányban. A szülő halála után a házastársra háramlana az elhunyttól örökölt vagyon, d e csak akkor, ha még megvan a vagyontárgy, tehát pótlásnak, illetve értékmegtérítésnek nincs helye, nem szeretnénk ugyanis a szülő tulajdonosi jogainak a korlátozását. Itt szintén szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, aki arra utalt a 659. pont (2) bekezdésében lévő szabályozásnál, hogy méltánytalan az, ha a szülőről a házastársra kerül vissza a vagyontárgy, merthogy ebbe az ági vagyon öröklése is beleértendő. (15.50)
