Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
533 De az már csak 15 perces lehet, képviselő úr. Egy kétperces felszólaló van, Szép B éla képviselő úr. Öné a szó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Salamon László képviselőtársam 8. ajánlási ponttal kapcsolatos álláspontja és az ott szereplő módosító javaslattal kapcsolatos indoka tekintetében kénytelen vagyok fölve tni, hogy amennyiben ez a javaslat, vagyis hogy a méhmagzatot “csak” személyi és vagyoni jogainak megóvása érdekében lehetne gyámrendeléssel védeni, ebben az esetben nem valódi, teljes körű, szabad jogvédelem következne be, hanem egy megcsonkított, korláto zott esetkörben felmerülő lehetőség. Én úgy gondolom, a gyámhatóság számára feltétlenül biztosítani kell, hogy az eset, az ügy valamennyi körülményét figyelembe véve, szabadon dönthessen arról, függetlenül attól, milyen jogainak megóvásáról van szó, hiszen a javaslat eredeti szövege korlátozás nélkül, valamennyi jog sérelmének bekövetkezhetősége esetére biztosítja a gyámrendelés lehetőségét. Ez biztosítja valójában a magzat jogainak biztosítását. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Frankné Kovács Szilvi a felszólalása következik. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Az ajánlás 41., 43., 44., 45. és 51. pontjához szeretném elmondani az álláspontunkat. E tárgyban születtek ezek a módosító javaslatok, amit mindenképpen fontosnak tartok, és azokat a gondolatokat szeretném önökkel megosztani, amelyeket e módosító javaslatok eredményeztek. Álláspontunk szerint a gondnokolt érdekeinek védelme indokolja, hogy ha a gondnok azonnali intézkedést ig énylő esetben jár el, a gyámhatóság a gondnok eljárásának felülvizsgálata során hallgassa meg a gondnokoltat, döntése során vegye figyelembe a gondnokolt véleményét is. Ugyancsak ebben a körben javasoljuk a korlátozottan cselekvőképes személy önálló jognyi latkozattételi köre bővítésének lehetőségét, azzal, hogy jogosult legyen a korlátozottan cselekvőképes személy a korlátozással érintett ügyben vagy ügycsoportban is a gondnoka közreműködése nélkül, közigazgatási szerv és bíróság előtti eljárásokban a gond nokával szembeni jogérvényesítésre, perindításra. Ha ugyanis a gondnokolt csak a gondnok hozzájárulásával indíthat bármiféle eljárást, lehetetlenné válik számára, hogy a gondnoka ellen indítson pert. Az ideiglenes gondnokrendelés szabályozásához benyújtott javaslatunk azt a nagyon fontos rendelkezést, illetőleg annak pótlását célozza, hogy az ideiglenes gondnok gyámhatóság általi kijelölése nem érinti az ideiglenes gondnokság alatt álló személy cselekvőképességét, hiszen az a bíróság hatáskörébe tartozó dön tés. S hogy érintsem Salamon László képviselőtársam Rétvári Bence módosító javaslatával kapcsolatos előadását, azért azt hadd mondjam, hogy a törvényjavaslat általános vitájában is jeleztük, mégpedig határozottan, hogy a cselekvőképesség szabályainak válto zásával egyetértünk, támogatjuk a cselekvőképességet kizáró gondnokság megszüntetését, ugyanakkor természetesen az előbb általam felsorolt ajánlási pontokhoz pontosítani kívántuk a gondnokoltak jogi védelmét a rendelkezések során. Továbbra sem értünk egyet - és ezt szeretném ismételten rögzíteni - azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek a jelenlegi háromosztatú rendszert, tehát a cselekvőképes, a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személyek kategóriákat fenntartanák. Az előterjesztői állásp ont helyességéről nemcsak az előkészítés során, a törvényelőkészítés fázisában bizonyosodtunk meg, hanem - ha már mindketten a konferenciákat végigültük Salamon László képviselőtársam jelzése alapján, akkor azt mondhatjuk - meg kellett volna hallani azokn ak az érdekképviseleti szervezeteknek a véleményét, amit e körben megfogalmaztak, és nemcsak a konferenciákon,
