Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
524 Tisztelt Képviselőtársaim! Óriási a felelősségünk , mert egy olyan kódexet alkotunk, amelyet a magyar jogtörténetben százévenként vagy mondjuk, zaklatottabb időszakokban ötvenévenként alkot az ország parlamentje, és olyan viszonyokról van szó, hogy tényleg visszatérjek az ajánlási pont 1., 2. pontjára, id ézem: amely a személyek és más jogképességgel felruházott jogalanyok valamennyi személyi, valamennyi családi és valamennyi vagyoni viszonyát átfogják. Egy ember, egy állampolgár szempontjából szinte mindenről ebben a törvényben van szó, szinte mindenről, a mi az emberek életét, a mindennapi életét befolyásolja, de nagyon fontos döntéseiket is 8090 százalékban ez a törvény szabályozza, és ennek a törvénynek a mai napig nincs meg a tudományos legitimációja, nem fogadja el a szakma. A minisztérium két konferen ciát is tartott, ahová meghívták a tudomány képviselőit és másokat, érdekképviseleti szerveket, képviselőket is, és ott kiderült, hogy a tudomány képviselői rendre, 8090 százalékban - nemcsak Vékás Lajos professzor úr, hanem mások is - aggályok sorát hoz ták fel a törvényjavaslattal szemben. Azért minket ennek arra kell intenie, nagyon gondoljuk meg, hogy mit teszünk. A részletes vitában itt most, amikor módosító javaslatokról fogunk beszélni, nem fogjuk tudni ezt a problémát megoldani. Természetesen kötel ességünk a részletes vita végigvitele, és fontosnak tartjuk ellenzéki oldalról is, hogy a legizgalmasabbnak látszó kérdésekről itt beszéljünk, vitatkozzunk, mert nagyon sok kérdésben megjelennek az ütköző álláspontok, bár messze nem a teljesség igényével, ezt szabad legyen megjegyeznem. Tehát mintegy előrebocsátva az ellenzék, pontosabban a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját ebben a vitában, hiszen az ő nevében beszélhetek - de szerintem minden frakcióra igaz lesz, amit mondok , mi azt tudjuk vállaln i, mert ennél több szerintem az erőnket, képességeinket és lehetőségünket meghaladná, mi azt tudjuk vállalni, hogy példálózó jellegű módosító javaslatokról úgy beszéljünk, hogy ezen módosító javaslatok példálózó bemutatását tudják megvalósítani, messze nem a teljesség igényével. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. és 2. pontjában a törvény eredeti szövege akként rendelkezett, hogy ez a törvény megállapítja a személyek és jogképességgel felruházott más jogalanyok vagyoni, személyi és családi viszonyait, majd a következő módosító javaslatom pedig a 2. § (2) bekezdésében szintén egy hasonló rendelkezést érint, amely a törvényjavaslat tárgyát tartalmazza. Most a törvényjavaslat eredeti szövegét idézem, azt a szabályt, amely arról szól, hogy a vagyoni, szemé lyi és családi viszonyokat szabályozó egyéb törvényeket e törvénnyel összhangban kell értelmezni. Módosító javaslatunk itt a nagy szabályozási tárgykörök sorrendjének az átcsoportosítására irányul. Azt javasoljuk, hogy ne a vagyoni viszonyokat említsük els ő helyen, hanem a személyi viszonyokat és a családi viszonyokat. (11.30) Ez értékválasztási kérdés, alapvető - hogy mondjam? - filozófiai megközelítésű és ilyen fontosságú, üzenetértékű megfogalmazás ügye, hogy első a személy, az első az ember, ezt követi fogalmi értelemben a család, és a vagyon csak ezután következhet. Ez a mi számunkra, Kereszténydemokrata Néppárt számára alapvető értékválasztási kérdés, így tehát azt javasoljuk, hogy a szabályozás úgy szóljon, hogy megváltoztatott sorrendben előbb említs e a személyi, aztán a családi és végül a vagyoni viszonyokat mint a törvényjavaslat nagy szabályozási tárgyköreit és célját. Hozzá kell tennem, hogy ebben a kérdésben sikerült egyébként a kormány támogatását elnyernünk, és az alkotmányügyi bizottság is tám ogatta ezeket a módosító javaslatainkat. Ha pusztán erről szólna a törvény, és itt véget érne, akkor azt mondanám, hogy teljes a konszenzus közöttünk, de sajnos, mint látni fogják az elkövetkezendő órában, nagyon sok olyan problé ma van, ahol a konszenzustól messze állunk. A 3. számú ajánlási pontban nagyon fontos alapelveknek a beemelését javasoljuk az új polgári törvénykönyvbe, nevezetesen: a most hatályos Ptk.ban meglévő két olyan fontos alapelvet, amelyet a jelen tervezet furc sa és érdekes módon nem tartalmazna. A egyik a törvényes érdekek védelméről
