Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - Jelentés a fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről, valamint a fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelem további erősítését szolgáló intézkedésekről szóló országgyűlési határozati java... - ALEXA GYÖRGY (MSZP):
521 magunk is nagyon sokszor hozzájárulunk ehhez, potenciális áldozatként viselkedünk sokszor mint fogyasztók, de azt gondolom, az ebben a Házban jelen lévők sem mások, mint a Ház falain kívül található polgár társaink. A békéltetőtestületek dolga került szóba, Koszorús úr is kritikával említette. Dragon képviselőtársam pedig, akinek ez első hozzászólása volt, ugye, gratulálunk (Tapsol.) , inkább óvatos érdeklődéssel avatkozott be ebbe a beszélgetésbe. Azt szeret ném mondani, hogy a békéltetőtestületek azok a testületek, amelyek társadalmi testületként az iparkamarák mellett, a '97es fogyasztóvédelmi törvény keretében kerültek megfogalmazásra. (11.10) Utána történt egy kis kellemetlenség a kamarákkal - anélkül, ho gy átmutogatnék oda szembe , amikor a polgári kormány egy gyors lendülettel megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és ezzel kihúzta a szőnyeget a békéltetőtestületek alól, mert egy kötelező kamarai tagság esetében - ahogy az eredetileg a törvényben ki volt találva - az viszonylag jól működött, hogy a kamara mellett működő békéltetőtestület rá tudta kényszeríteni a kamarai tagokat arra, hogy fogyasztóvédelmi problémák esetében megegyezzenek és részt vegyenek az egyeztetési folyamatban, hiszen különben a kamara mindenféle dolgot tudott csinálni az adott vállalkozóval. A kötelező tagság megszűnése a békéltetőtestületeket nagyon nehéz helyzetbe hozta. Magyarországon minden megyében működik békéltetőtestület, teljesen természetesen egészen eltérő leterheltség gel és eltérő ügyszámmal. Egyáltalán nem véletlen, hogy a budapesti vagy a Pest megyei régióban kimagaslóan magas az ügyszám, amivel egy évben foglalkoznak, más megyékben pedig alacsonyabb. Az a tapasztalatom - a bizottság tagjai ezzel talán egyetértenek , hogy jelentősen a békéltetőtestületek vezetésén múlik manapság az, hogy az ottani vállalkozói kör problémák és viták esetén mennyire vesz részt az egyeztetési folyamatban. Zajlik egy szakmai vita - Koszorús képviselőtársam ebben foglalt el markáns állásp ontot; megmondom őszintén, ez nem feltétlenül az én álláspontom , ami arról szól, hogy váljanak jogi személlyé, sőt van, aki ennél tovább is megy, alakuljon ki valamiféle alá- és fölérendeltségi hierarchia, magyarul: egyértelműen mozduljon el a választott bíróság irányába ez a szervezet. Koszorús képviselőtársam ingatja a fejét, de ha kimondunk valamit, és azt meg is csináljuk, akkor számítsunk rá, hogy annak következményei vannak. Abban a pillanatban, amikor jogi személyek ezek a szervezetek, a gazdasági t evékenység - hiszen ők is költségvetési forrást kapnak, azt felhasználják, helyet igényelnek, irodára van szükségük, postaköltségük és kihirdetési díjuk van, ez jelen pillanatban a kamarákon keresztül költségvetési támogatással megoldott , önálló szerveze tként neki magának kell ellátnia ehhez szükséges ellátó szervezetekkel, urambocsá, ehhez szükséges irodai és infrastrukturális háttérrel, ami ezt az egész folyamatot jelentősen megdrágítaná. Az önálló jogi személyiségtől még nem feltétlenül írná alá több v állalkozó az alávetési nyilatkozatot, magyarul, nem biztos, hogy ez több eredményes ügymegoldást jelentene. Azt is hozzá kell tenni, hogy a békéltetőtestületek megyei vezetése között is zajlik erről egy szakmai vita. Természetesen a fogyasztóvédelmi törvén y módosítása során lezajlott egyeztetésekkor, de a bizottság előtt is érzékeltük, hogy belül sincsenek egyetértésben a békéltetőtestületek a saját hosszú távú jövőjükkel kapcsolatban. Elismerem, hogy a törvény nem oldotta fel ezt a vitát, nem állt egyik va gy másik oldalra, de a békéltetőtestületek által benyújtott javaslatok rendkívül nagy százaléka, szinte a túlnyomó többsége befogadásra került, s a törvénybe beépültek azok a javaslatok, amelyek arról szóltak, hogy a jelenlegi formában ezek a testületek ho gy tudjanak jobban működni. Tovább kell keresni azokat a megoldásokat - ami nem biztos, hogy az önálló jogi személyiségben leledzik , amelyek a vállalkozói együttműködést javítják a békéltetőtestületekkel. A civil szervezetek dolgában előbukkant az ötven fő. Ez a pályázati határ. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a fogyasztóvédelmi civil szervezetek is nagy lelkesedéssel és sikerrel pályáznak az NCA különböző programjaiba, tehát nem kizárólag a bírságbevétel feltételezi az egyetlen forrást számukra. Egészébe n véve persze civil szervezetet csinálni soha, sehol, semelyik országban nem
