Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Kis Péter László (MSZP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Stratégiai cikkünk az élelmiszer, egyenlő esélyek, tisztességes szabályok, minél több magyar élelmiszert az üzletekbe” címmel - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP):
47 Válaszadásra megadom a szót Gráf József miniszter úrnak. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az országgyűlési hatá rozat előkészítése pillanatától egy intenzív, mintegy három hónapos munka folyt, és nagyon gyorsan rájöttünk arra, hogy az a megegyezés, amit a minisztérium köt az élelmiszerláncokkal, kevés. Egy olyan megegyezést kell kötnünk, ahol az élelmiszerlánc mind a három szereplője magára nézve kötelező magatartásformákat igényel, és ezeket be is tartja. Hiszen ha a legfőbb célunkat, a magyar áruk 80 százalékos arányát el akarjuk érni, ennek az alapanyagtermelői és a feldolgozói oldalát is meg kell teremteni. Azt kell önnek mondanom, hogy szinte soha nem látott felelősséggel állt mind a három oldal és a minisztérium vezetése is ennek a kérdésnek a rendezéséhez, és az előre kitűzött céljaink több mint 80 százalékát a tárgyalásokon érvényesíteni tudtuk, azt mind a há rom oldal elfogadta. A legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy az európai uniós csatlakozás kezdeti időszakában megvalósult, igen magas külföldi élelmiszerarányon változtatni tudjunk a hazai termelők és a hazai feldolgozók javára. Mind a három oldal a tár gyalásokon elfogadta azt a megállapodásunkat, hogy 80 százalékos magyar élelmiszerarányt fogunk az elsődleges és a másodlagos polckihelyezéseken megvalósítani. Természetes, hogy ebből néhány terméket kivontunk, amiket Magyarországon nyilvánvalóan nem tudun k előállítani, ilyen például a déligyümölcs, amiben nem törekedhetünk hazai ellátásra. Azt gondolom, ez a legfontosabb része és a legbiztosabb a magyar élelmiszeripar számára, hiszen ez az élelmiszeripar és alapanyagfeldolgozás versenyképes, nemcsak ittho n, hanem külföldön is igénylik a magyar árukat, hiszen az elmúlt évi exportunk - a végleges adatokra most várunk - 5 milliárd euró fölé növekedett a három évvel ezelőtti 3,5 milliárd euróról. Tehát versenyképes, jó árukat tudunk előállítani, amit külföldön és itthon is keresnek. A másik nagy vitapont, a másodlagos visszatérítések kérdésében fél sikert értünk el. Abban, hogy ezt százalékosan behatároljuk az etikai kódexben, nem tudtunk megegyezni, de abban, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyekért lehet visszatérítést követelni, és milyen módon, sikerült. Rendezőelvnek azt mondtuk ki, és mind a három oldal elfogadta, hogy a nem létező szolgáltatásokért nem lehet pénzbeni igénnyel fellépni a kereskedők részéről - ilyen például az ő informatikai rendszerük nek a fejlesztése, hogy egy példát mondjak , hanem csak a létező szolgáltatásokért, amikor a termelő igényli, hogy megjelenjen az áruház prospektusában, igényli, hogy neki külön termékpromóciót nyújtsanak az áruházon belül. Ezeknek a visszatérítésében ter mészetesen meg kell egyezniük. Nagyonnagyon fontos a szerződéses fegyelem, és ezért volt szintén a leglényegesebb elem, hogy mind a három résztvevő ott legyen, és aláírja ezt a megállapodást, a kötbérek esetében is egy lényegesen szolidabb megegyezést. És kimondtuk azt, hogy egyik fél sem mondhatja fel egyoldalúan a szerződést, ami számára előnyös, vagy a másik számára előnytelen, és ne használják vevőcsalogató terméknek azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyek egy szezon előtti bevezetésnél árletörést e redményeznek. (16.10) Tehát azt gondolom, hogy sikeresek voltak ezek a tárgyalások, és mind a tárca, mind a három fél maximálisan együttműködött abban, hogy meg tudjuk oldani ezeket a kérdéseket. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor ) : Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP) :
