Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 2 (192. szám) - Dr. Bőhm András (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Együttműködés helyett birkózás?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
439 Igen tisztelt Államtitkár Úr! A rövid válaszom az, hogy nem tudom elfogadni a válaszát. Kicsivel hosszabban azt tudnám mondani önnek, hogy megköszönöm a jo gi okfejtését és ezt a tájékoztatóját, hogy hogyan is zajlik a nyomozás, ugyanakkor azt gondolom, hogy akár egy országgyűlési képviselőnek, akár az ország közönségének nem A szólás szabadságából vagy “a tények eltitkolása” című műsorból kell értesülnie egy ennyire súlyos bűncselekményről, hanem úgy gondolom, hogy érdemben, hitelesen az arra megfelelő fórumokon kell a tájékoztatást megadni. Megismétlem önnek azt, amit szó szerint a rendőrfőkapitány úr mondott: “Az ügyészség nem járul hozzá egyes nyomozati cs elekmények elvégzéséhez. A miniszter számos alkalommal arról tájékoztatta a széles nyilvánosságot, hogy az ügyészségen múlik az, hogy elfogjáke avagy nem fogják el ezen bűncselekmény elkövetőit.” Erre ön nem tudott válaszolni, ennek megfelelően a válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Így kérdezem önöket, hogy elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak ! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 186 igen szavazattal, 181 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Dr. Bőhm András (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Együttműködés helyett birkózás?” címmel ELNÖ K (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Bőhm András, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyész úrhoz: “Együttműködés helyett birkózás?” címmel. Bőhm András képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Köszön öm a szót. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Éppen két éve történt, hogy ismeretlen tettesek egy éjszaka kalasnyikovval rálőttek a rendőrség Teve utcai központjára. A késői időpontnak köszönhetően nem sérült meg senki, de az épületben többmilliós kár keletkezett . Az eset után azonnal megerősítették több kormányzati és állami intézmény védelmét, és elkezdték az ügy felderítését. Az egész ország türelmetlenül várta a nyomozás eredményét, mindenki érezte, hogy nem egyszerű bűncselekmény az, amikor békeidőben fegyver es támadás éri egy demokratikus ország rendőrségi igazgatási központjának épületét. Hiába az 5 milliós nyomravezetői díj, az elmúlt két év a nyomozás szempontjából eredménytelenül telt el, máig nem derült ki, hogy kik és miért lőttek a rendőrpalotára. Lega lábbis így tudtuk a közelmúltig, amikor is Bencze József országos főkapitány úr volt szíves tájékoztatni az Országgyűlés szakbizottságát arról, hogy a tettesek kiléte már rég nem ismeretlen a rendőrség előtt. Idézek: “Az ügyészséggel hónapok óta birkózunk, hogy tegyük nyílttá ezt az ügyet, hiszen van két olyan védett tanú, akik egyértelműen határozzák meg azokat a személyeket, akik a bűncselekmény elkövetésével, felbujtással gyanúsíthatók. Az ügy azért áll a rendőrség szerint, mert az ügyészség akadályozza azt, hogy a rendőrség nyílt eljárásban tudjon bizonyos nyomozati lépéseket végrehajtani.” A megoldás gátja Draskovics Tibor szerint is az ügyészség. A rendészeti miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy amint az ügyészség megadja a szükséges engedélyeket, a rendőrség el fog végezni egyes nyomozati cselekményeket, amelyek a rendőrség szerint elvezetnek a tetteshez.
