Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 2 (192. szám) - Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “’Legyen jobb a gyermekeknek’ nemzeti stratégia” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
435 Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “’Legyen jobb a gyermekeknek’ nemzeti stratégia” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk a következő interp ellációra. Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP képviselő asszonya, interpellációt nyújtott be a szociális és munkaügyi miniszterhez: “’Legyen jobb a gyermekeknek’ nemzeti stratégia” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint fela dat- és hatáskörrel rendelkező Veres János pénzügyminiszter úr fog majd válaszolni. A képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon! DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2007 áprilisában és május ában folytattunk parlamenti vitát a “’Legyen jobb a gyermekeknek’ nemzeti stratégia” című mellékletet tartalmazó, Szilvásy György kancelláriaminiszter által jegyzett országgyűlési határozati javaslatról. A szóban forgó mellékletet a Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével dolgozó munkacsoport készítette, a gyermekszegénység felszámolását célzó 25 éves stratégiát fogalmazott meg. Szeretném egy olyan fontos tényre felhívni a miniszter asszony és a képviselőtársaim figyelmét, amit 2007ben a tanulmányban olvastam, nevezetesen, hogy a nagycsaládosok 60 százaléka létminimum alatt él, és a szegény gyermekek 45 százaléka él nagycsaládban. Sokkoló adat! (14.20) A második fontos tényre is szeretném a figyelmet felhívni: a családi pótlék a gyermeket illeti, annak ellenére , hogy a szülő veszi át. Harmadik tény: nemzeti sorskérdés a súlyos népességfogyás. Tisztelt Miniszter Asszony! Mindezek figyelembevételével elfogadhatóe az a kormányzati szándék, amely a családi pótlékot a munkavállaló, a dolgozó szülő keresetéhez hozzáa dja és megadóztatja, a sajtóhírek szerint bizonyos jövedelmi határ felett. Az értékelvű gondolkodás nem tesz különbséget gyermek és gyermek között, aszerint sem, hogy milyen anyagi körülmények közé születik. Minden gyermeket pótolhatatlan értékként, alanyi jogon részesít családi pótlékban. Kérdéseim: a családi pótlékról való önkéntes lemondást illetően a felső tízezer önmérséklő hozzáállásában nem bízik a kormány? Ezt nem lehetne a kormányzati kommunikáció részeként kérni és propagálni? A felső tízezret kiv éve kit tart gazdagnak a kormány? Milyen jövedelmi limitet kíván meghatározni a családi pótlék megadóztatásához? A tervezett intézkedés segítie a gyermekvállalási hajlandóságot ma, amikor a gyermekvállalás szegénységi rizikófaktor? A családi pótlé k tervezett megadóztatása további elvonás a gyermekeket nevelő családoktól, ami ellentétes a nemzeti stratégiában megfogalmazott gyermekszegénység felszámolásának szándékával. Ellenkezőleg: Ferge Zsuzsa akadémikus asszony fentebb említett riasztó számadata inak további romlását vetíti előre. Végül megkérdezem: a súlyos demográfiai mutatók javítását mivel kívánja biztosítani a kormányzat, tekintettel arra, ahogyan már hallottuk, hosszú távra tervez? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. Parancsoljon! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter :
