Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
399 körzeti erdőtervekre, amit az erdészeti hatóság fogad el, alapozva fogadják el az egyes erd őgazdálkodó jogait és kötelezettségeit tartalmazó erdőtervhatározatot. Itt tehát már határozatról van szó, ugyanakkor a körzeti erdőterv az, ami a kereteket megszabja. Ezért nagyonnagyon nem mindegy, hogy a körzeti erdőterv konkrétan mit tartalmaz, az ab ban foglalt szabályok támadhatók, vitathatók, ellenőrizhetőke, a körzeti erdőtervek elfogadásában az erdő hármas összetett funkciójából következő érdekek, szempontok belekerülhetneke, érvényesülhetneke; érvényesülhetneke többek között az általam a vezé rszónoklatban és többek által is emlegetett természetvédelmi szempontok. Azt gondolom, itt kell kompromisszumot találnunk a körzeti tervek elfogadásánál, és itt kell érvényesíteni a természetvédelmi szempontok érvényesítését, itt kell beléptetni a természe tvédelmi szereplők garantált véleményezési jogát vagy annak érvényesítését. Itt jelenik meg még egy következő kérdés, ami a szabályozás hierarchikus rendjével összefügg, ez pedig az, hogy mindenki egyetért vele, és mindenki fontosnak tartja az erdő hármas funkcióját és azon belül is a közjóléti funkciót, azt a társadalmi szerepet, amit az erdő használatakor minden társadalmi szereplő, függően az érdekeitől és a tevékenységeitől, használ és figyelembe vesz. Nos, ez a közjóléti funkció megköveteli azt is, hog y a társadalmi szempont is érvényesülhessen a körzeti erdőtervek elfogadásakor. Erre ma egyetlen szervezetnek van ráhatása, magának az erdészeti hatóságnak. A társadalmi szempontnak is, amely a közjóléti funkcióból következik, meg kellene jelennie, és nem várható el, hogy egy erdészeti hatóság a társadalmi szempontot is közvetítse. Épp ezért lenne fontos, hogy a körzeti erdőtervek készítése során a társadalmi szempontot közvetítő társadalmi szereplők, civil szereplők véleménye valamilyen formában megjelenhe ssen, mert ez garantálhatja azt, hogy a legfontosabb kerettervet adó körzeti tervek szabályaiba beépülnek azok az elemek, amelyek aztán a részletszabályokban, az erdőtervhatározatokban az egyes gazdálkodókra vonatkozóan megjelennek. Úgy gondolom, ezek azo k az elemek, amelyekről még a következő időszakban a kapcsolódó módosító javaslatoknál és a későbbi egyeztetésekben ki kell térnünk. Még két olyan elemre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet szintén említettem a vezérszónoklatban, de szeretném erősíteni . Orosz Sándor is említette a tarvágások ügyét. Az elmúlt időszakban érzékelhető az adatokban a tarvágások szerepének csökkenése, amely helyes dolog. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben a jogszabály továbbléphetne. A másik kérdés, amelyről többen beszéltü nk, nem csak én, az erdőfelújítási biztosítékok kérdése. Úgy gondolom, hogy itt a szabályozás még nem elég pontos, nem elég körültekintő, a rendszer kijátszható. E téren tovább kell lépnünk a tulajdonosok védelmében és az erdő funkciói, feladatai ügyének v édelmében is. Az egyéb biztosítékokat és szankciókat, amelyek az illegális favágásokkal kapcsolatban megjelennek a jogszabályban, csak erősíteni tudom. A korábban elmondottakat helyesnek és jónak gondoljuk. Összefoglalásul tehát: a természetvédelmi szempon tok érvényesítését a körzeti erdőtervekben gondoljuk megoldhatónak, a Natura 2000es területek EUjogszabályokban is megjelenő szabályozási elemeinek garantálását pedig az erdőtervhatározatokban és mindkét elemben, a természetvédelmi hatósági szereplők vé leményezési és érdekérvényesítési jogának erősítésében gondoljuk. A társadalmi szempont érvényesítését pedig a civil szervezetek ügyfélként való megjelenésének a segítésében, a konkrét szabályozás elfogadásakor. Úgy gondolom, hogy ez az a három elem, amely a széles konszenzust jelentő elfogadás irányába segítheti, javíthatja az előttünk lévő törvénytervezetet. Nem szeretném megismételni azokat a különben nagyon pozitív véleményelemeket, amelyeket a vezérszónoklatomban elmondtam. Úgy gondoljuk, hogy egy kors zerű, nagyon sok elemben előrelépést jelentő törvény van előttünk. Ezek a vitatott pontjaink, amelyekben szeretnénk a közeli jövőben előrelépést elérni.
