Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
394 volt. Hogy ebben most mennyi volt a mi sarunk, mennyi másé, azt lehet éppen vitatni, de úgy gondolom, hogy ebben sem különb éppen egyikünk sem a Deákné vásznánál, mi ndenesetre nekünk maradt az a nemes feladat, hogy egy ilyen döntés után ezt a problémát korrigáljuk. Amilyen konkrét felvetések voltak, és egyébként köszönöm szépen a korrekt és nyílt vitát, ez már a múltkor is így volt, tehát azt gondolom, hogy ez teljese n rendben levő és alapvetően szakmai vita volt, hogy miért nem többpárti előkészítés volt. Ugyanezt tudom mondani az erdőtörvényre és erre is. Itt nem igazán pártok közötti vitákról van szó. Itt különböző emberek bizonyos hozzáállása bizonyos ügyekhez dönt i el, hogy éppen egyegy megszólaló képviselő mit nyilatkozik, és nem is annyira a párt. Azt gondolom, elég sokat egyeztettünk mi ebben az érdekképviseletekkel. Amiben nem fogadtuk el a véleményüket, de időközben meggyőztek bennünket - Orosz Sándor képvise lő úr mind a két felvetése ilyen , azt természetesen tudomásul vesszük, és úgy tudom, hogy a módosító javaslatok már el is készültek. Tehát ezeket a korrekciókat mi kezelni fogjuk. Karsai képviselőtársam a vagyonbiztonsággal sokat foglalkozott. Azt gondol om, függetlenül attól, hogy most is pontosan azt tudom mondani, amit akkor, hogy mi eddig is odaadtuk mindig azt a forrást, amit egyébként az önkormányzatok hajlandóak voltak emellé betenni. Eggyel azért nagyon óvatosan bánnék, hogyha azt próbálnánk sugall ni, hogy a közbiztonság csak azon múlik, hogy az államnak ebben mi a szerepe. Az egyén szerepét meg az önkormányzatok szerepét ebből nagyon nem kellene kihagyni. Én se zártam be soha a gépkocsimat a szülői házam előtt a falun, amíg el nem lopták belőle az összes iratomat. Sőt, régen faluhelyen soha nem zártuk be, még éjszakára se az ajtót. Azért elég nagy felelőtlenség lenne most már ugyanezt megpróbálni. Tehát ahogy változik az idő, az egyénnek is hozzá kell igazodnia bizonyos dolgokhoz. És azért azt se vá rhatják el, mondjuk, az ebből hasznot termelő akár erdő- vagy földtulajdonosok, hogy a teljes vagyonvédelmüket csak állami feladatként kezeljük. Ebben igenis komoly szerepe van és komoly feladata van a magántulajdonosi rétegnek is, de én úgy gondolom, hogy az illetékes önkormányzatoknak is. Ez nem azt jelenti, hogy itt minden rendben van, sőt nagyon nincs rendben. Én is szeretnék sokkal magasabb rangú jogosítványokkal felruházni bizonyos, akár közfunkciókat ellátó szolgálatokat, csak ezzel időnként nekiszal adgatunk alkotmányossági meg egyéb ügyeknek, hogy most magánszereplők vagy egy állami szereplő erdőgazdaság vadőrének vagy erdőőrének adhatoke ugyanilyen hatósági, fegyveres meg egyéb jogosítványt. Mert az oldaná meg igazából a problémát, ha mondjuk, azok az emberek, amilyen most több ezer alkalmazottja van különböző erdészeti társaságoknak, ilyen a magánerdőkben is, pont ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint például a természetvédelmi őrszolgálat, fegyverrel, egyébbel. Csak kérdezem, hogy hogyan menne át egy ilyen szabály ezen a parlamenten. Sehogy, ebben teljesen biztos vagyok, sőt nem is állná ki az alkotmányosság próbáját. Ámbár ötpártival sok mindent meg lehet csinálni, azt is tudom, de azért ezzel is kicsit óvatosabban bánnék. A tanácsadással kapc solatban szeretném jelezni, mert ez több helyen fölmerült, hogy pont ez a törvény ad felhatalmazást arra, hogy ezt az egész rendszert átírjuk. Nem vagyunk igazán elégedettek ezzel mi se. Az, hogy a hatósági meg a tanácsadói feladatokat mereven válasszuk sz ét, erre Gábor utalt. Ezzel azért bánnék egy kicsit óvatosan, mert most azért a mi, alapvetően mezőgazdasági termelőink azt szeretik, ha neki a falugazdász nem hatósági embere, hanem alapvetően segítője, márpedig a mai rendszerben, ha nagyon szigorúan érte lmezném ezt a kategóriát, akkor nem adhatna tanácsokat, ugyanaz az ember nem lehet tanácsadó, aki mondjuk, az ellenőrzést végzi. (15.00) De pontosan azért nem alkalmazzuk nagyon szigorúan ezt a rendszert, mert nem erre szocializálódtunk, tehát elvárják azt , hogy bizony igenis segítsen, és ne csak ellenőrzési feladatai legyenek, még akkor is, ha ez időnként azért bizonyos uniós ügyekben is kicsit problémás. A másik a kamarákkal való példálózás. Én nagyon szeretném, ha a kamarák legalább olyan jogosítványokka l rendelkeznének, mint Ausztriában, de hozzáteszem, ott kötelező a tagság. Ezt a
