Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
390 maradjon. Ezt a fórumot is szeretném arra fölhasználni - mivel a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Köztársaság kormánya és amennyire én tapasztaltam, a magyar nép teljes konszenzusa van ezek mögött a törekvések mögött , hogy ezt vegyék már figyelembe akkor is, ha bizonyos gazdasági érdekek másokat meg arra motiválnak, hogy moratóriumunkat hatályon kívül helyezzék. Bízunk benne, hogy a józan paraszti ész más EUtagállamok miniszterei szavazatánál is munkálkodni fog. Ezt elősegítendő fogadtuk el és kívánjuk eljuttatni állásfo glalásunkat a döntéshozókhoz, tehát a más tagállamok környezetvédelmi minisztereihez is. Nagyon bízunk benne, hogy e tárgyban újabb országgyűlési döntésre nem lesz szükség. Nyilván ez akkor lesz lehetséges, ha meghallgatásra találnak szempontjaink, akaratu nk, érveink. A másik törvény, amiről szeretnék szólni, és ez is érinti az óbudaiakat is, az állatvédelmi törvény. Ott érinti őket, hogy társállatok vagy más hangszerelésben: kedvtelésből tartott állatok városias közegben is meg vidéki térségben is vannak. Mint tudjuk, Óbuda inkább városias térség, bár őszintén szólva, választókerületemben a tanyától a toronyházig minden megtalálható, és állat is megtalálható minden szituációban. Vágyik a városba szorult ember a természet közelségére, így hát az állatok köze lségére is. Fontos volt annak idején, hogy e tárgyban elfogadtuk az állatvédelmi törvényt, nagyon fontos volt, hogy bizonyos állatkínzási cselekményeket pönalizáltunk, azaz a büntető törvénykönyvbe is beletettünk, de az élet mindennapjai számos más feszült ségpontot is előhoztak. Két esetben szoktunk nagyon foglalkozni ezzel a kérdéssel: ha kínozzák az állatot, vagy ha támad az állat. Mindegyik esetben végső soron persze ott van az állattartó felelőssége, de hogy miért is alakul ki az, hogy az állat olyan he lyzetbe kerül, hogy támadjon, vagy egyáltalán olyan körülmények között kell élnie, ahogy él, ez ügyben az állatvédelmi hatóságoknak feladatokat szabtunk, ezek sorában az önkormányzati állatvédelmi hatóságoknak is, csak nem mindig volt meg mögötte a fedezet . Ilyenkor gyakran kiálltunk úgy, hogy akkor biztosítsa valaki ennek a fedezetét. Ezt a fedezetet többféleképpen lehet biztosítani, ma úgy tűnik, hogy ennek költségvetési, állami költségvetési oldalról meglehetősen kemény korlátai vannak. Valószínűleg a le gtöbb önkormányzatnál is hasonló a helyzet. Viszont valaki tartja azt az állatot, amelyik támad, meg tartja azt az állatot, amelyik kegyetlen körülmények között él, meg tartotta azt a kóbor állatot is, amelyik mondjuk, adott esetben támadott. Ilyen esetekb en nyilván, ha arra próbáljuk terhelni az állatvédelmi eljárások és az állatvédelmi gondoskodás bizonyos eseteiben az állatvédelmi gondoskodás költségeit, aki tehet róla - ez a valamikori vagy az éppen aktuális állattartó és gazda , azt gondolom, hogy akk or nem biztos, hogy rossz megoldást választottunk. A törvényjavaslat ezeket tartalmazza. Nyilván nem szabad szembekötősdit játszani: ha valaki veszélyes állatot tart, arról, hogy ki a tulajdonos, és hol is lelhető fel, legalább a hatóságok egymás közt hadd kommunikáljanak, hiszen ha ezzel gond van, akkor valóban nagy gond tud lenni, nehogy az eljárást hátráltassa az információhiány. E tárgyban is tartalmaz rendelkezéseket az állattenyésztési törvény módosítása. Ugyanakkor látni és tudni kell, hogy az állatv édelmi törvény valóban ilyetén működését mégiscsak az fogja tudni szolgálni, ha minél több helyen - nagyon sok önkormányzat jó gyakorlatának megfelelően - a kötelező csipelést, a jószágok kötelező csippel való ellátását megvalósítják. Ez ad ugyanis reális esélyt arra, hogy például egy elkóborolt állat esetében, túl azon, ha megtalálják, és olyan a szituáció, vissza tudják szolgáltatni annak, akié, és legtöbbször ilyenkor szeretettel fogadják is, de ha ez a kóbor állat támadott vagy kárt okozott, bizony akko r megtalálják a felelősét is. Ezek a rendelkezések az óbudai állattartóknál is változtatásokat fognak eredményezni, nyilván csak azoknál, akik állataikat nem megfelelő körülmények között tartották, a csipelésnek pedig az előnyét a jövőben élvezheti az is, akinek visszakerül kedvence elkóborlása esetén. (14.40) A harmadik törvény, amiről szeretnék szólni, a halászatról és a horgászatról szóló törvény, hogy Medgyasszay úrnak igaza legyen - ha Orosz képviselő úr szól, nem lehet szó a halászati és horgászati
