Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP):
376 Az 1. § tulajdonképpen a törvényben alkalmazott meghatározásokat tartalmazza. Így pontosítja, hogy mit ért álláskeresőn, mit ért foglalkoztatón, és mondjuk, mit ért azon, hogy lakáscélú kölcsön. Ez a törvényjav aslat a lakáscélú kölcsön fogalma alatt a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlan építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, átalakításához és vásárlásához a természetes személy és a pénzügyi intézmény között létrejött hitel, kölcsö nszerződés alapján fennálló tartozás. Azt gondolom, hogy ezzel pontosan körülírta, mit kell azon érteni, hogy valakinek lakáscélú kölcsöne van, ugyanakkor megfogalmazza azt is, hogy milyen állapotban kell lenni ennek a lakóingatlannak, amikor azt mondja, h ogy arra használatbavételi engedélyt kellett hogy kiadjanak. Ez valóban azt pontosítja, azt szolgálja, hogy lakhatásra megfelelő állapotban van ez az ingatlan. A pénzügyi intézmény fogalma talán a legegyszerűbb, hiszen ezt mindenki tudja. A természetes sze mély fogalma alatt azt a magyar állampolgárt érti, akit a magyar állampolgár jogai illetnek meg. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, az a harmadik országbeli állampolgár, aki bevándorolt vagy le telepedett jogállással rendelkezik, és az a hontalan, akit a törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismertek el. Azt látjuk ez alapján, hogy valóban a törvényjavaslat gondolt mindenkire, mindenkire, aki Magyarországon él, dolgozik és ingatlannal r endelkezik, amin esetlegesen hiteltartozása is van. A 2. §ban meghatározza azt, hogy a magyar állam mikor tud vagy kíván lehetőséget adni az állampolgár számára, hogy a kormány által felajánlott segítséget igénybe tudja venni. Államtitkár úr pontosan fels orolta, hogy mi mindennek kell megfelelni ennek kapcsán. Az egyénnek kell kezdeményeznie a számára kölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél, hogy szeretné a hiteleit átütemezni. Itt egy pillanatra megállnék, hiszen ez kifejezetten azoknak az állampolgároknak szól, akik munkanélkülivé váltak, és gondot jelent számukra a lakáshiteltörlesztésük. Azért mondtam, hogy szeretnék itt egy pillanatra megállni, hiszen bárki, akinek kölcsöntartozása van az ingatlanra, de nem esik a törvény hatálya alá, ugyanúgy kezdemény ezheti esetlegesen a banknál kölcsönös megállapodás alapján hiteleinek átütemezését vagy, ahogy államtitkár úr is utalt rá, esetlegesen forintra való váltását. Azt láttam, hogy nagyon sok szakcikk foglalkozott azzal, hogy felhívja a figyelmet a lehetőségre , és elemzéseket készítsen, hogy ez vajon most megéri ebben a helyzetben avagy nem. Természetesen az egyén helyett nem tudunk dönteni, a lehetőségeket tudjuk felvetni. Ez is egy lehetőség, hiszen a leginkább bajba jutottaknak próbál lehetőséget teremteni. A pénzügyi intézménynek ez egyfajta kötelezettsége, hogy a hozzá forduló munkanélkülinek, akit egyúttal álláskeresőként is meghatároz a törvényjavaslat, a hitel- és kölcsönszerződés módosításával kapcsolatban rendelkezésére álljon. Egy könnyített lehetőség van számára, hiszen a pénzügyi intézmény ezért a módosításért díjat vagy költséget nem számolhat fel. Ezt egy kicsit felfoghatjuk úgy is, mint a bank kockázatvállalását ebben a módosításban. Megfogalmazódott a bizottsági ülésen is, hogy mi van akkor - és ezt az előbb, a többségi vélemény kifejtése során elmondtam , ha valaki mondjuk, egy év után ismételten szerződésmódosítást kezdeményez. Arra is vonatkozik ez a passzus, hogy akkor sem lehet a banknak semmilyen díjat vagy költséget felszámolni. Nem egésze n pontosan világlik ki a javaslatból, azt gondolom, hogy az a módosítás esetlegesen nem veszélyezteti majd a törvényjavaslat elfogadását. Ez a segítség, lehetőség az állampolgár részére két évig adott, azaz kétéves időtartamot tud, kíván a magyar állam fel vállalni ebben a törvényjavaslatban. Ez egyúttal egyfajta optimizmust is tükröz. Remélhetőleg ez az időszak átöleli a válságot, túljutunk rajta, illetve a gazdaság újból növekedésnek indul. Nem ingyenpénzről van szó, nem ingyentámogatásról. Sőt, aki ezt a lehetőséget igénybe kívánja venni, annak havi 10 ezer forint törlesztőrészletet mindenképpen vállalnia kell. Erre mondja azt a törvényjavaslat, hogy ha valakinek a szerződésmódosítása előtt, az egyszerűség kedvéért, 50 ezer forint volt a törlesztőrészlete, most 10 ezer forintot kell fizetnie, és a kezesség a kettő különbözetére
