Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MOLNÁR KÁROLY tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
335 a javasolt módosítás több helyen ki is mondja. A közfeladatok pontos megfogalmazása lehetőséget ad az akadémiai intézmények finanszírozásána k differenciálására. 2. A módosító javaslatban a korábbi törvényhez képest lényeges változást jelent az, hogy a javaslat 365 főben maximálja a hazai akadémikusok teljes létszámát. Az a szabály továbbra is érvényes marad, hogy a 70 évesnél fiatalabb hazai a kadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt. 3. A törvénymódosító indítvány önálló paragrafusban foglalkozik a nem akadémikus köztestületi tagokkal. A tudományos fokozattal rendelkező hazai szakembereknek az akadémiai tudományos életbe való bevonása az 1994es törvény nagy újdonsága volt. Mára a köztestületi tagok száma eléri a 13 ezer főt. Az akadémiai reform egyik célkitűzése annak elérése, hogy a nem akadémikus köztestületi tagok még intenzívebben működjenek közre a testület munkájában. Ezen tö rekvés jelenik meg a javaslatban, amikor önálló paragrafusban foglalkozik a nem akadémikus köztestületi tagokkal, és rendelkezik egyfelől a köztestületbe való bekerülés szabályairól, másfelől pedig rögzíti, hogy a nem akadémikus köztestületi tagok képvisel őik útján az Akadémia mely testületi szerveiben viselhetnek tagságot. 4. A módosító javaslat hatékonyabbá teszi az Akadémia belső szervezeti irányítási rendszerét. A néhány évvel ezelőtt kezdődött reformfolyamat egyik célja bizonyos olyan szervezeti változ ások bevezetése az Akadémián, amelyek nyomán korszerűsödik a testület irányítása, a döntési folyamatok felgyorsulnak, erősödnek a demokratikus elemek, a vezetésben erősödnek a modern menedzsmenttechnikák, a hatékonysági szempontok a korábbiaknál erőteljese bben érvényesülnek. Ezek a változások jelennek meg a törvényjavaslat több rendelkezésében. A módosítások két csoportba sorolhatók. Egy részük az Akadémia két választott vezetője, az elnök és főtitkár közötti hatáskör és feladat megosztását érinti, a változ ások másik csoportja a közgyűlés által megválasztott testületi szervekkel kapcsolatos, és módosul több testületi szerv elnevezése, jogállásuk, feladataik, kompetenciájuk. Az Akadémia választott vezetőit érintő módosítások révén világosan meghatározásra ker ülnek a feladatok és kompetenciák. Egyértelművé és átláthatóbbá válnak a jogkörök és hatáskörök, erősödik a döntésekért való személyi felelősség, szabályozásra került az egyes vezető tisztségviselők helyettesítésének rendje. Az Akadémia választott vezetőin ek feladatait, jogállását illetően a módosítások a következők. A javaslat kimondja, bármely közgyűlés által választott vezetői pozícióra mindenki legfeljebb kétszer választható. A javasolt módosítások értelmében az Akadémia tevékenységét az elnök irányítja , képviseli az Akadémiát, és az Akadémia központi költségvetési fejezetének a fejezetgazdája, a vagyon tekintetében a közgyűlés egyetértésével gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az elnök munkáját hattagú hazai és külföldi szakemberekből álló stratégiai test ület segíti. A módosítások rögzítik, hogy a főtitkár működteti az Akadémia titkárságát, és ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. (10.10) Az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét végző akadémiai kutatóhelyek tanácsának továbbra is a f őtitkár az elnöke. A jelenleg hatályos törvény az elnökséget az elnök tanácsadó testületeként definiálja. A módosítás következtében az elnökség a közgyűlések közötti időszakokban az Akadémia legfőbb testületi döntéshozó szervévé válik, amely döntéseiért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Változni fog az elnökség összetétele is. A testületben a választott vezetőkön, a tudományos osztályok elnökein, a közgyűlés által választott akadémikusokon, a közgyűlési doktor képviselőkön kívül helyet foglal a hazai t erületi bizottságok elnökeinek egy képviselője, valamint az akadémiai intézetek vezetői közül a három nagy tudományterületet reprezentáló három fő. A javaslat értelmében a vezetői kollégium funkciói tisztultak, és a törvényben is megjelentek. A vezetői kol légium az operatív irányítási feladatokat látja el. Feladata a közgyűlés és az elnökség
