Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
321 Napirenden kívüli felszólaló: Béki Gabriella (SZDSZ) • 28302 Az Országgyűlés következő ülésének összehívása • 283 04 Az ülés bezárása • 28304 Az ülésen jelen voltak: DR. MOLNÁR KÁROLY tárca nélküli miniszter, DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár, GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitká r, DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, KORÓZS LAJOS szo ciális és munkaügyi minisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 4. ülésnapja 2009. február 24én, kedden (9.02 óra - Elnök: dr. Szili Katalin Jegyzők: Nyakó István é s dr. Szűcs Lajos) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy köszöntsem önöket a ma kezdődő ülésnapunkon, és köszöntsek mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunk munkáját itt az ülésteremben, illetőleg a médiumok nyilvánossága előtt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Nyakó István és Szűcs Lajos jegyző urak lesznek segítségemre. Az Országgyűlés elnökének megemlékezése a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai ülésnapunkat egy megemlékezéssel kezdjük, a kommunista diktatúrák áldozatairól emlékezünk meg . Tengernyi szenvedéssel teli évszázaddá tette a múlt századot két diktatúra, a fasiszta és a kommunista. Ma azokra emlékezünk, akiket a kommunizmus jegyében, egy eltorzított eszmére hivatkozva öltek meg. Politikai rendszerek áldozataira emlékezni különöse n szívszorító érzés. Nem csupán a meggyilkoltak emlékével, de az eszmékkel való visszaélésekkel is szembesülnünk kell. A zsarnokság a szabad gondolat erejét mindig csak ürügyül használja, valójában nincs köze se nemzethez, se szolidáris közösséghez, se jöv őhöz. Embertelen, amelynek helyét nem a politikai eszmék palettájának bármely oldalán határozhatjuk meg, hanem kizárólag a szabadság ellenében.
