Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (Fidesz):
316 vagyunk a képviselő úrral. És éppen ezért arra szeretném kérni önt, hogy az önhöz forduló kistermelők figyelmét hívja fel arra, hogy a kormá ny örömmel veszi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán keresztül megjelenő különböző kisborászoknak, kistermelőknek az ötleteit, a jobbító javaslatait, akár az adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatban is. Ezzel csak azt szerettem volna jelezni, hogy túl azon, hogy persze itt a parlamentben lehet javaslatokat megfogalmazni, azoknak a bortermelőknek, akiknek elemi érdekük az, hogy ez egy tiszta, átlátható viszonyrendszerben folyjon, azoknak ma is megvan az in tézményes lehetőségük arra, hogy ezeket a javaslatokat becsatornázzák. Arra szeretnénk kérni önt, hogy ezt a lehetőséget vesse fel a kisborászok számára, és természetesen a kormány az intézményes kapcsolaton keresztül, és itt a parlament, ami persze szinté n intézményes kapcsolati rendszerbe tartozik, várja és érzékeny azokra a javaslatokra, amelyek az adminisztrációval kapcsolatban megjelennek. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelen tkezett Balogh József képviselő úr “Közraktár kontra diszkrimináció” címmel. A képviselő urat illeti a szó ötperces időkeretben. BALOGH JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Közel száz mezőgazdasági termelő problémáját kell m egosztanom, jeleznem az Országgyűlés felé, amelyhez segítséget kérnek a törvényhozástól is, hogy a jövőt illetően ne járjon senki úgy, ahogy ők jártak. A közraktározásról, állami funkció gyakorlásáról, ellátásáról van szó. Közös integráció révén értékesíte tték termelvényeiket, 4 ezer tonna malmi búzát és 1150 tonna olajos napraforgót 263 millió forint értékben egy délalföldi cég felé, adásvétel formájában. A cég a beszállított terményeket leközraktároztatta, holott az áru nem volt per, teher- és igényment es. A leközraktározott terményre körülbelül 80 százalékban a közraktárjegyek beváltásával felvette a hitelt, amelyből a termelőket nem fizette ki, akik így nem juthatnak már a termelvényeikhez, és pénzt sem kaptak érte. A számlák kifizetésének utolsó határ ideje december volt, ez idáig a termények ellenértékének mintegy 15 százalékát fizették ki. Amikor tudomást szereztek a közraktározásról, hitelfelvételről, az áru ki nem fizetéséről, értesítették a közraktározó céget, a Concordiát, amely semmit nem tett a probléma megoldásáért. Leveleikre nem válaszolnak, holott minden feléjük érkező jelzést, figyelemfelhívást ki kellett volna vizsgálniuk. Évek óta a már megnevezett közraktározó szervezet a legszigorúbban jár el, és ellenőrzi különös tekintettel a raktározá st vállaló cégek esetében az áru tulajdonjogát. Ennek pontosan az ellenkezőjét tette, amikor egy jelentős tétel esetében nem körültekintően járt el, ezáltal teremtődött olyan helyzet, hogy a gazdák úgy érzik, a terményüket jogtalanul eltulajdonították. A k özraktárfelügyelet felé is jelezték a problémát, kérve az intézkedést, de sajnos semmi sem történt. A közraktárfelügyelet jelezte, hogy ők mint hatóság nem végeznek közraktári tevékenységet, így nem kötnek közraktári szerződést, és nem bocsátanak ki közr aktárjegyet, kérésüket nem áll módjukban teljesíteni. A közraktározásról szóló szabályozás pontatlansága, hiányossága teheti lehetővé az ilyen eseteket, amelyekről egyre többet hallani. (21.00) Ezért módosítani kellene a szabályozást, miszerint ne legyen e legendő egy minden jogi garanciát nélkülöző egyoldalú nyilatkozat, amelyet a közraktár minden ellenőrzés nélkül elfogad. Közraktározás esetén a közraktárba helyezni kívánt ingóságok, termények tulajdonjogát, de minimálisan az azok fölötti rendelkezési jogo t megfelelő dokumentumokkal kelljen igazolni, és azok valódiságát a közraktár ellenőrizze le.
