Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
314 Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, így a részletes vitára bocsátásra és magának a részletes vitának a lefolytatására a későbbi ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére ér tünk. Most napirend utáni felszólalások következnek. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Demeter Ervin képviselő úr: “A kis borászatok adminisztr ációs nehézségei” címmel. A képviselő urat illeti a szó, ötperces időkeretben. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kis borászatok adminisztratív terheiről és nehézségeiről szeretnék néhány szót váltani. Teszem ezt azért, mert az agrártárca szakmai berkeiben, hivatalában a bortörvény módosítása napirenden van. Tehát ez egy olyan alkalom és lehetőség, hogy ebből az alkalomból felülvizsgálatra kerüljenek azok az adminisztratív, nyilvántartási, adatszolgáltatási te nnivalók, amelyek megítélésem szerint a jelenlegi formájában rendkívül bürokratikusak, túl bürokratikusak, és sokkal több energiát kell ráfordítani arra, mint amire az érdemes. Mire alapozom ezt a vélekedést? Arra alapozom, hogy összehasonlítható az admini sztratív és nyilvántartási kötelezettség, mondjuk, a szomszédos országokéval. Nézzünk olyan bortermelő országokat, mint Szlovénia például, ahol lényegesen kisebb, vagy Ausztria, vagy akár az északi szomszédunk, Szlovákia, ahol egyre többet foglalkoznak bor készítéssel. Lényegesen kisebb és kevesebb az a nyilvántartási kötelezettség, aminek a gazdáknak meg kell felelni. Alapozom ezt arra, hogy a józan ész megítélése szerint is túl sok ez a nyilvántartás. Kezdjük ott, hogy eleve két nyilvántartási rendszer van . Van egy a hegyközségek felé, és van egy a vám- és pénzügyőrség felé. A hegyközségi nyilvántartás szerint parcellánként - ez a gyakorlatban sok helyen háromezer négyzetméteres parcellákat jelent - kell a szőlő útját a fürttől a palackig követni. Mondjuk, a szőlő származási bizonyítványával, a bor származási bizonyítványával, a készletnyilvántartással, ráadásul még vannak olyan borvidékek, ahol mondjuk, egy ilyen táblában, egy ilyen kicsiben legalább kétfajta szőlő van, hiszen vegyesen van, már ez megdupláz za ezt a nyilvántartási részt, illetve több alkalommal szüretelnek a kialakult szokások és az időjárás miatt. Tehát először leveszik a száraz bornak valót, a második ütemben kiveszik az aszúszemeket, a harmadik ütemben pedig a fennmaradt fürtöt veszik le. Mondjuk, egy ilyen öthat hektáros birtoknál ez lehet húsz helyrajzi szám is. Ha beszorozzuk ezt ezekkel a hármas szorzókkal, iszonyú nagy munkát jelent, és nem biztos, hogy arányban áll az eredménnyel. A VPOPnak erre egy külön nyilvántartási rendszert, a pincekönyvre épülő nyilvántartást kell vezetni, ami ettől teljesen eltérő, formájában, filozófiájában, használhatóságában, ez pedig a borkísérő okmányra épül alapvetően, és kapcsolódik hozzá évente két elszámolás, amit a VPOPnak kell megküldeni. (20.50) Ez még abból az időből származik, amikor ehhez adófizetési kötelezettség is csatlakozott, azóta ide már nem csatlakozik adófizetési kötelezettség. Mellesleg ezek a kis pincészetek bortermelői vagy mezőgazdasági őstermelőként, vagy egyéni vállalkozóként vég zik a tevékenységüket. Most elérkezett a személyi jövedelemadó készítésének az időpontja, nekik nyilván egy külön lapot kell kitölteni és hozzátenni az adóbevalláshoz. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennek a személyi jövedelemadónak a kitöltési útmutatój a 157 oldalas.
