Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 15 (217. szám) - Gulyás József (SZDSZ) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Mikor veszi végre komolyan a kormány a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a helyzetük rendezésére irányuló kérését?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
3011 miniszter úrhoz és a házelnök asszonyhoz egy kéréssel, s ezt a kérésüket , ezt a tiltakozó levelet eljuttatták hozzám is. Az egyesület elnöksége által jegyzett levél tartalmával számos neves, elismert alkotóművész is egyetért, s ezt aláírásával is deklarálta. Az egyesület levelében felidézte, hogy 1992ig az alkotóknak és közös vagyonuknak volt egy egységes szervezete, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja. Az alap megszüntetésekor alapíttatták meg az alkotóművészekkel a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületét, miközben vagyonuk a Magyar Alkotóművészeti Alapítványba került. K ésőbb az Alkotóművészeti Alapítványból hozták létre a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt, amellyel gyakorlatilag államosították az alkotók közös vagyonát. Ezt követően az érintettek tiltakozása után létrejött ugyan egy megegyezés az eredeti állapot viss zaállítására, egy köztestületi forma létrehozására a kormány és az alkotóművészek képviselői között, sőt ennek megalapozására egy törvénytervezetet is előkészítettek, de ezt a törvénytervezetet a kormány a mai napig nem nyújtotta be az Országgyűlés elé. Az Alkotóművészeti Közalapítvány és a Magyar Alkotóművészek Egyesülete között fennálló ellentmondásos kapcsolatot az Állami Számvevőszék, valamint az ügyészség is kifogásolta. Eközben a MAOE feladatai ellátásához szükséges, az eredetileg 2009re tervezett 15 0 millió forinthoz képest a támogatásukat 15 millió forintra csökkentették; ez lényegében az ellehetetlenülésükhöz fog vezetni. Hiller István miniszter meghallgatásakor az évek óta húzódó probléma megoldatlanságának ügyével kapcsolatosan ígéretet tett az e zt felvető, az ezt szorgalmazó Pető Iván kulturális bizottsági elnöknek. Ezek után kérdezem a tisztelt miniszter úr képviseletében jelen lévő államtitkár úrtól, a kormány mikor veszi végre komolyan az alkotóművészek ellehetetlenült helyzetét, és nyújtja be az ehhez szükséges törvényjavaslatot. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gulyás képviselő úr. Megadom a szót válaszadásra Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériu mi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kezdjem azzal, hogy egy fontos momentum kimaradt abból az előtörténetből, amit képviselő úr ismertetett, tudniillik az, hogy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítván y nemcsak a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány vagyonát kapta meg, hanem a feladatait is, elsősorban is a nyugdíjfizetés feladatát. Ez immár közel másfél milliárd forintos állami támogatással zajlik, ugyanakkor emellett a vagyonnal kapcsolatos ügyeket is ma gába foglaló feladat. Elvileg elképzelhető más konstrukció, erről korábban is tárgyaltunk, és korábban volt róla szó. Ennek lényegében két feltétele van, az egyik egy közjogi feltétel, ami nem egyszerűen csak arról szól, hogy az Országgyűlés hozzon egy tör vényt, hanem arról is, hogy hogyan illeszthető be ez a törvénytervezet a magyar alkotmányos rendbe. Nem árulok el titkot azzal, hogy elmondom, a tárca korábban elkészített egy ezzel kapcsolatos törvénytervezetet, sőt azt társadalmi egyeztetésre is bocsátot ta, ugyanakkor a szakértő kollégáink úgy ítélték meg, hogy ez a törvénytervezet ebben a formában nem alkotmányos, mert nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek egy köztestület létrejöttét indokolják. A másik feltétel természetesen az, hogy egy Tudományos Akadémiához hasonló méretű és apparátusú köztestület működtetésének a működési forrásai is jelentősen nagyobbak, mint ami ma rendelkezésre áll. Képviselő úr felvetésével kapcsolatban - amelyből azt érzem, hogy megoldást keresünk erre a helyzetre - lényegé ben két utat tudok javasolni. (15.30) Az egyik az, hogy folytassuk tovább azt a fajta tárgyalást. Ebben akár a kulturális bizottságra is számítunk, hogyha ebben részt kell venni, sőt ez egy jó terepe lehet ennek, amikor megfelelő jogi forma kimunkálására s zolgál. A második kérdés pedig az, hogy milyen módon biztosítható a Magyar
